Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Az ambivalencia előnyei

2013. július 13.

A határozott és egyértelmű állásfoglalásra nehezen képes embereket gyakran gyengének vagy megalkuvónak tekintik. Pedig kutatások igazolják, hogy az ambivalens beállítottság összefügg a kreativitással.

Mi, ambivalensek egyszerre két ellentétes álláspontot tudunk képviselni. Snowdent bátor leleplezőnek, de egyben alattomosnak is tartjuk. Egyszerre támogatjuk és ellenezzük a halálbüntetést és az abortuszt. Ha rákényszerítenek, elkötelezhetjük magunkat valamelyik álláspont mellett. De borzalmasan érezzük magunkat az ilyen döntések esetén” – olvassuk Ian Leslie-nek az ambivalenciával kapcsolatos pszichológiai és társadalomtudományi kutatásokat áttekintő cikkét a Slate-en.

Az ambivalenciára hajlamos egyéneket gyakran közönyösnek tekintik. Holott az ambivalenseknek igenis van véleménye – éppenséggel több is a kelleténél. Mivel több szempontból is képesek megítélni egy problémát, nehezen kötelezik el magukat a végletes álláspontok mellett. Ami addig nem is baj, amíg nem kényszerülnek egyértelmű színvallásra. Akkor ugyanis tépelődnek és őrlődnek, és csak nagy nehezen kötelezik el magukat. Kutatások bizonyítják azt is, hogy a határozott állásfoglalás gyakran fizikai fájdalmat okoz nekik.

A kor nem nekik kedvez, különösen a politika nehezíti a dolgukat – írja Leslie. A közélet egyre polarizáltabbá válik. A pártok a mérsékeltek helyett az elkötelezett választók mozgósítására törekszenek; a jó és a rossz közötti harcra egyszerűsítik le a politikát. A kétkedőket és a mérsékelteket megalkuvónak, gyengének vagy egyenesen árulónak tartják. Annak ellenére, hogy az emberek többsége nem fekete-fehérben látja a megosztó társadalmi és az erkölcsi kérdéseket.

Pedig az ambivalens beállítottságnak előnyei is vannak. Már Scott Fitzgerald is az intelligens emberek képességének tekintette, Freud pedig egyenesen az emberi lét alapvető sajátosságának nevezte az ambivalenciát. Kutatások szerint az érett felnőttekre jellemző a kettősség érzése: ők ugyanis képesek felismerni az élet ellentmondásait és komplexitását. Egy másik elgondolás a kreativitással hozza összefüggésbe az ambivalenciát – hiszen azon alapul, hogy képesek vagyunk-e több nézőpontból vizsgálni valamit.

„Talán mégsem olyan szörnyű dolog az ambivalencia” – jegyzi meg óvatos összefoglalásként Leslie.