„Az orosz érdekek érvényesítését Ukrajnában az útlevél legalább olyan jól szolgálja, mint a kard” – olvassuk Vincent Artman írását az al-Dzsazíra oldalán. 

Oroszország már 2008-ban, Dél-Oszétia lerohanásakor is arra hivatkozott, hogy a Grúziában élő orosz állampolgárokat védi – emlékeztet Artman. Moszkva már évekkel a konfliktus előtt elkezdte osztogatni az orosz állampolgárságot a grúziai oszétok között. Elég volt a régi szovjet útleveleket postán Szocsiba küldeni, s a jelentkezők nem csak orosz útlevélre, hanem nyugdíjra is jogosulttá váltak. Mivel többnyire nem volt grúz állampolgárságuk, a szuverén grúz állam területén éltek, ám állampolgárságuk Oroszországhoz kötötte őket, ami a szuverenitások konfliktusát okozta. Grúziában már évekkel ezelőtt sokan tartottak tőle, hogy az útlevélosztás a megszállás és a területek elcsatolásának előjátéka. Így is lett, Moszkva az orosz állampolgárok védelmét hangoztatva szállta meg Dél-Oszétiát. (Azt követően, hogy Oszétia – Abháziához hasonlóan – kikiáltotta függetlenségét, és Grúzia a hadsereg bevetésével akarta érvényesíteni szuverenitását. Azóta Dél-Oszétiát a nemzetközi közösség hivatalosan Grúzia részének tekinti, de valójában – Abháziával együtt – Oroszország oltalma alatt áll és gazdasága az orosz gazdasághoz kapcsolódik.)

„A folyamat Ukrajnában most megismétlődni látszik” – véli Artman. Ukrajna persze – éppen az orosz útlevél-imperializmustól tartva – nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Ami nem akadályozta meg Moszkvát az útlevélosztásban, és az ukrán kormány már 2008-ban, az orosz–grúz összecsapás után jelezte, hogy Oroszország a Krímet is el akarja csatolni. Az ország keleti részein, ahol nagyarányú az orosz kisebbség, szintén sokaknak lehet orosz állampolgársága, és Artman azt írja erről, hogy Moszkva az állampolgárság kiterjesztésével igyekszik rövid pórázon tartani szomszédait. Nemcsak Ukrajnát, hanem Kazahsztánt és Moldovát is, ahol szintén jelentős orosz kisebbség él. 

A cikk március közepén jelent meg, és a fejlemények igazolni látszanak Artman gyanúját. Azóta Moszkva gyorsított eljárással honosította az ukrán különleges erők, a Berkut tagjait, és ezzel megmenekítette őket a számonkéréstől. A krími függetlenségről kiírt népszavazáson már orosz útlevéllel is lehetett szavazni. Amikor az ukrán kormány visszavonta az orosz nyelv használatát lehetővé tevő nyelvtörvényt, a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette nacionalista Oroszországi Liberális Demokrata Párt kezdeményezte, hogy minden ukrajnai orosz kaphasson soron kívüli állampolgárságot.

A Duma április elején el is fogadta az új törvényt, amelynek értelmében a Szovjetunió egykori területén élő orosz ajkúak oroszországi lakóhely nélkül is gyorsított eljárásban állampolgárságot kaphatnak, amennyiben lemondanak korábbi állampolgárságukról. A lehetőséggel élő ukrajnai oroszok így Moszkva fennhatósága alá kerülnek, és mint határon túli orosz állampolgárok Moszkvához fordulhatnak diplomáciai védelemért. Sőt, Oroszország 2009-ben törvénybe foglalta azt is, hogy a fegyveres erőknek kötelessége védelmet biztosítania a határon túli orosz állampolgárok számára.