Az egyetemi jegyinfláció gazdaságtana

2014. szeptember 7.

Közgazdászok szerint az egyetemi érdemjegyek inflációja akár jó hatással is lehet a képzés színvonalára: minél kevesebbet mond el a jegy a hallgató képességeiről, annál fontosabb az egyetem számára az oktatás színvonalának emelése. A fiatal tanársegéd ennél prózaibb magyarázatot kínál a túlzottan lágyszívű osztályozásra.

 

Az egyre jobb egyetemi érdemjegyeket sokan az osztályozás felpuhulásaként értékelik, hiszen a diákok a gyengébb munkára is jobb jegyeket kaphatnak” – olvassuk Raphael Boleslavsky és Christopher Cotton közgazdászok cikkét a Voxeu-n. A jegyinfláció egyre nagyobb fejtörést okoz a főiskoláknak és egyetemeknek. Felmérések szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a hallgatók átlageredménye. A főiskolákon a kiosztott érdemjegyek fele jeles. De a legnevesebb intézményekben is hasonló a helyzet, ezért a Harvard, a Yale és a Princeton egyaránt megpróbálta csökkenteni az osztályzatok átlagát.

A mai állapotok bírálói szerint az egyre könnyebben osztogatott jó jegyek az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezetnek és az adott egyetem diplomájának leértékelődésével járnak. Boleslavsky és Cotton viszont a mikroökonómia módszereinek felhasználásával azt akarja bebizonyítani, hogy a jegyinflációnak jó hatása is lehet. Azt állítják, hogy az érdemjegyek jelentőségének csökkenésével az egyetemek abban válnak érdekeltté, hogy az oktatás színvonalát emeljék. A szerzők szerint ugyanis a jegyek leértékelődésének legfőbb oka az, hogy az oktatók igyekeznek a lehető legnagyobb segítséget nyújtani a hallgatóknak a jobb állások és posztgraduális helyek megszerzésében. Hiszen az egyetem presztízsét is emeli, ha a végzettek jó helyekre kerülnek. A jegyinfláció miatt azonban nem az osztályzatoktól lesz értékes a diploma, hanem attól, hogy a képzés átlagszínvonala magas.

Boleslavsky és Cotton azzal nem foglalkozik, hogy a jegyinfláció még így is a nagynevű és általában csillagászati tandíjakat szedő egyetemeknek kedvezne – a híres, drága egyetem gyengécske diplomása előnyt élvezne a kevésbé ismert intézmény tehetséges hallgatójával szemben.

És azt sem veszik számításba, hogy akármi lesz is a jegyinfláció eredménye, vajon mi lehet az oka. Mint kiderült, korántsem azért emelkedik a jegyszínvonal, mert az egyetemek így szeretnék jobb álláshoz segíteni a végzett hallgatókat. Rebecca Schuman tanársegéd, a Slate magazin felsőoktatási szakírója nemrég beismerte, hogy diákjainak kétharmada jó vagy jeles osztályzatot kap. Az ok meglehetősen prózai: a hallgatók már a középiskolában megszokják, hogy csak a teljesen reménytelen diákok nem kapnak jelest, ezért összeomlanak és fellebbeznek, ha az egyetemen gyengébb az osztályzat. Schuman pedig lelkiismeretes tanár lévén, nem akarja a jó jegyekkel már korábban elkényeztetett diákok önbecsülését összetörni – és persze nem vágyik a jegyeket kifogásoló diákok végeláthatatlan fellebbezési procedúrájára sem.