„Sosem hittem volna, hogy ez Amerikában megtörténhet. 2020-ban az állam megsértette a szólásszabadsághoz fűződő jogaimat” – írja a Free Press hasábjain Jay Bhattacharya, a Stanford Egyetem professzora.
Bhattacharya kisgyermekkorában követte mérnök édesapját Indiából az Egyesült Államokban, és megkönnyebbülten állapította meg 1975-ben, hogy Amerikában él, Indiában ugyanis Indira Gandhi miniszterelnök felfüggesztette a demokráciát, bebörtönözte ellenfeleit, miután bíróság állapította meg, hogy törvénytelenül avatkozott be a parlamenti választásba, és eltiltotta minden közhivataltól. Ez Amerikában sohasem történhetne meg – idézi fel akkori gondolatait. Nos, nem is történt meg. Ennél azért sokkal enyhébb, de azért erősen vitatható eset történt. Nevezetesen az, hogy a kormányzat több intézménye, az egészségügyi minisztérium, a z FBI és maga a Fehér Ház is kicenzúráztatta a társasági oldalak üzemeltetőivel az olyan véleményeket, amelyek ellentmondtak a hivatalos Covid-politikának. Mint az elsőfokú ítélet kimutatta, a kormányzat azzal fenyegette meg a tech-cégeket, hogy ha nem tesznek eleget a felszólításnak, akkor új jogszabályokkal vonják őket szorosabb ellenőrzés alá.
Bhattacharya egy harvardi és egy oxfordi professzor-társával 2020 októberében tette közzé a Great Barrington-i nyilatkozatot, amelyben a nagy járványügyi lezárások politikája ellen érveltek. Azt fejtegették benne, hogy a gazdaságban és az oktatásban így sokkal nagyobb kár keletkezik, mint amekkorára szükség lenne a járvány megfékezéséhez. Szerintük csak a veszélyeztetett csoportokat kellett volna mindenképp távol tartani a közösségi terektől, a többieket, megfelelő óvintézkedésekkel kellett volna védeni, de nem kellett volna otthonukba parancsolni. A nyilatkozathoz több tízezer orvos csatlakozott, és professzor úgy látja, hogy az események az ő véleményüket igazolták. Például Svédországban, ahol a kezdeti tévedések után ezt a politikát követték, lélekszám-arányosan kevesebb áldozata volt a világjárványnak, mint más európai országokban. Florida is jobb eredményt ért el, mint a „lezárás-rögeszmés” Kalifornia. Csakhogy a nyilatkozat megjelenése után négy nappal az Egyészségügyi Minisztérium illetékes intézete kiadta az utasítást, hogy a szöveget el kell tüntetni az internetes platformokról. El is tűnt a Youtube-ról és a Facebookról. Bhattacharyát magát a Twitter tiltotta le, amiért közzétette a nyilatkozat elérhetőségét.
Egyébként korántsem vitathatatlan, hogy a nyilatkozat szerzőinek igazuk volt. Más tudósok szerint több százezerrel több haláleset lett volna az eredmény, ha célt értek volna. Elterjedt viszont az álhír, hogy a nyilatkozat a védőoltások betiltását követelte volna. És ez egybecsengett azokkal az egészen képtelen összeesküvés-elméletekkel, amelyek szerint a védőoltással mikrocsipeket ültettek be az emberekbe, megváltoztatták az emberek DNS-ét, vagy hogy egyenesen halálos anyagokat kevertek volna bele. A társasági oldalak ezeket a rémhíreket kicenzúrázták, de amikor Elon Musk megvásárolta a Twittert, visszaállította az így eltávolított közleményeket, amelyek közül nem egy „halálvakcinának” nevezte a védőoltást, és az újaknak sem szabtak gátat. A jelek szerint a vélemények jelentős mértékben a pártvonalak mentén térnek el egymástól. 2021-ben egy felmérés republikánus megkérdezettjeinek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem oltatja be magát Covid ellen, míg a demokratapártiak között csak 6 százalékot-ot tettek ki az oltásellenesek.
Tavaly nyáron aztán a republikánus vezetésű Missouri állam beperelte a szövetségi kormányt a cenzúra gyakorlata miatt, és panaszosként Bhattacharya is csatlakozott a keresethez. A Trump volt elnök által kinevezett szövetségi bíró nekik adott igazat. A kormány fellebbezett, de szeptember végén a fellebbviteli bíróság is elmarasztalta a szövetségi hatóságok eljárását. A professzor üdvözölte a döntést, de nem tartotta tökéletesnek, mert a bíróság elismerte a kiberbiztonságban és a járványkezelésben illetékes hatóságok jogát arra, hogy cenzúrát alkalmazzanak. Azt azonban megtiltotta, hogy magánvállalatoknak címzett fenyegetésekkel érjenek célt. Most majd nyilván a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy, ott pedig 6:3 arányú többségben vannak a republikánus elnökök kinevezte bírák.