A BBC és a pártatlanság kockázatai

2023. október 22.
A BBC és a pártatlanság kockázatai

A világ talán legismertebb hírcsatornája nem volt hajlandó terrorista szervezetnek nevezni a Hamászt, mondván, hogy ez sértené az objektív tájékoztatás elvét. Végül aztán mégis beadta a derekát.

A BBC és a Hamász esete a pártatlanság veszélyeire világít rá” – kommentálja az Article magazinban John Ware, a BBC korábbi munkatársa a brit közszolgálati tévéadónak a Hamásszal kapcsolatos irányelveit.

Az október 7-i izraeli mészárlással kapcsolatos tudósításaiban a BBC a Hamászt következetesen „militáns szervezetnek”, a civileket legyilkoló fegyvereseit pedig „harcosoknak” nevezte. Igaz, a beszámolókban szinte mindig elhangzott, hogy a Hamászt számos országban, egyebek között az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csakúgy, mint az Egyesült Királyságban hivatalosan is terrorszervezetként tartják számon. A BBC vezetése mindennek ellenére a pártatlanság elvére hivatkozva kerülte, hogy a csatorna riporterei maguk terrorista szervezetnek bélyegezzék a Hamászt, illetve terroristának a fegyvereseit.

A csatornát sokan bírálták a BBC szerint semleges szóhasználatért. A kormány több tagja, többek között James Cleverly külügyminiszter és Robert Jenrick bevándorlásügyi miniszter is nehezményezte, hogy a brit közszolgálati csatorna a valóságosnál jobb színben tünteti fel a Hamászt, amikor harcosoknak vagy akár csak lázadóknak mutatják be a terroristákat. Grand Shapps védelmi miniszter egy interjúban arra szólította fel a BBC-t, hogy a brit törvények értelmében terrorista szervezetnek nevezze a Hamászt.

A szerkesztőség azonban ellenállt a nyomásnak. A hírcsatorna székháza előtt több százan tüntettek (igaz, ellentüntetők is akadtak, akik viszont Izrael-pártisággal vádolták a BBC-t). Mint John Simpson, a világpolitikai rovatért felelős szerkesztő kifejtette, a BBC mindig is tartózkodott a minősítéstől és az egyoldalúságtól, hiszen a célja az események pártatlan bemutatása, nem pedig az ítélkezés. Márpedig – vélekedett Simpson – ha a BBC a Hamász izraeli betörését terrorista támadásnak minősítené az ítélkezéssel érne fel. Történelmi példa gyanánt felidézte, hogy a BBC rádióadásaiban még a második világháborús időkben sem nevezték gonosznak a nácikat, hanem csak ellenségnek.

Ware-t nem győzi meg Simpson érvelése. Szerinte az nem pártatlanság, ha a civilek ellen, a minden bizonnyal szintén kíméletlen válaszcsapást kiprovokáló mészárlást elkövető Hamászt militáns csoportnak nevezzük, és nem annak, ami: terrorista szervezetnek. Ware felidézi, hogy más esetekben a BBC sem volt ennyire finnyás. A 2001 szeptember 11-i, a 2005-ös londoni vagy a 2015-ös párizsi és a két évvel későbbi manchesteri támadásokat is habozás nélkül terrortámadásnak nevezte. Pedig az elkövetők és támogatóik akkor is minden bizonnyal szabadságharcosnak tekintették magukat. Cikke végén Ware megjegyzi, hogy a BBC elvi álláspontját alighanem praktikus megfontolások vezérlik: a globális hírcsatorna attól tart, hogy nézőket veszíthet, ha a Hamászt terrorszervezetnek nevezi (hozzátehetjük, hogy ennek elmaradása miatt Hercog izraeli elnök a BBC kitiltását helyezte kilátásba).

A BBC közel kétheti ellenállás után pénteken végül mégis meghátrált. A csatorna vezetése közleményben látta be, hogy a Hamász kapcsán pontatlan a „militáns csoport” kifejezés, ezért inkább terrorszervezetnek fogja nevezni. A beavatottak tudni vélik, hogy a döntést nem kizárólag az objektív tájékoztatás melletti elkötelezettség motiválta, hanem az attól való félelem, hogy ellenkező esetben a brit kormány csökkenteni fogja a BBC támogatását.