„Az Alkotmánytanács elvi tekintetben hibás, a gyakorlatban végrehajthatatlan döntést hozott” – olvassuk  Bruno Retailleau-tól, a mérsékelt jobboldali Köztársaságiak szenátusi frakcióvezetőjétől a Le Figaróban.

A alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmánytanács február közepén utasította az Arcomot, a médiahatóságot, hogy eddigi gyakorlatát megváltoztatva ne csak a politikusok megszólalásainak időtartamát mérje és hasonlítsa össze politikai táborok szerint, hanem az adott tévécsatorna egészét vizsgálja, nevezetesen a megszólalók összességét, köztük a műsorkészítőket is. Az ügy három évvel ezelőtt kezdődött, amikor is egy híres civil szervezet, a Riporterek Határok Nélkül elfogultság vádjával panaszt tett a hatóságnál a CNews tévécsatorna ellen. A médiahatóság elutasította a beadványt. Az Alkotmánytanács nem foglalt állást, ám a médiahatóság értékelési szempontjait felületesnek ítélte.

Az 1986-ban elfogadott médiatörvény csakugyan előírja , hogy a tévéműsorok politikailag nem lehetnek elfogultak. Akkor azonban még nem is volt kábeltelevízió, és műholdas antennája is csak kevés háztartásnak volt. Ma már gyakorlatilag korlátlan számú csatorna működtethető, a törvény azonban azóta sem változtatott a pártatlanság követelményén, amely más országokban többnyire csak a közmédiára nézve kötelező.

A Riporterek Határok Nélkül történelmi fordulatnak minősítette az Alkotmánytanács döntését. Főtitkárhelyettese, Thibaut Bruttin úgy fogalmazott, hogy a Cnews egyfajta francia Fox News, vagyis kommentártelevízió, amely eltéríti eredeti funkciójától a műsorsugárzást.

A Riporterek Határok Nélkül egykori alapító társvezetője, Robert Ménard, aki ma Béziers város polgármestere, az Europe 1 rádióadó műsorában árulásnak minősítette utódjainak eljárását. „Negyven évvel ezelőtt nem azért alapítottuk a szervezetet, hogy az egyik politikai oldal érdekében megpróbáljuk kiszorítani a másikat” – fogalmazott. Egyértelműnek látja ugyanis, hogy az uralkodó felfogástól eltérő hang elnémítása volt a panasz célja.

Pascal Praud, a CNews sztárja „szóbeli vezércikkében” furcsállotta, hogy nem a közrádió és a köztelevízió műsorait veszik górcső alá, holott azok (Izrael- ellenes éllel) elfogultan tudósítottak a Hamász október 7-ei támadásáról és a következményekről.

A Valeurs Actuelles hasábjain Edouard Lavollé azt írja, hogy az Alkotmánytanács radikális baloldali aktivisták nyomására hozta meg döntését. Arra figyelmeztet továbbá, hogy a CNews elveszítheti a csatornáját, ha a médiahatóság új vizsgálata vétkesnek találja. A koncessziója ugyanis az év végén lejár.

A bevezetőben idézett Bruno Retailleau konzervatív szenátor egyenesen úgy látja, hogy a médiában uralkodó baloldali szemlélet képviselői félre akarják söpörni az olyan hangokat, amelyek a lakosság többségének felfogását képviselik. Hibásnak minősíti, hogy egy magánvállalkozás műsorkészítőit megfosztanák véleményalkotási joguktól, különben pedig kivihetetlennek látja, hogy minden megszólalást valamilyen patikamérlegen lehessen mérni és besorolni.

A Le Monde hasábjain viszont Camille Broyelle jogászprofesszor azt fejtegeti, hogy a médiapluralizmust és a kiegyensúlyozottságot nem hozza automatikusan létre a piac, ezért szükség van szabályozó hatóságra. A médiaszabadság pedig szerinte nem azt jelenti, hogy a műsorkészítők bármit mondhatnak A véleményszabadság a szereplőkre vonatkozik, a műsorkészítőket a pártatlanság követelménye köti.

A tizenöt tévécsatornára (köztük a CNewséra), amelynek az év végén jár le a koncessziója, márciustól pályázhatnak a jelöltek.