Haszontalan újrahasznosítás?

2024. március 31.
Haszontalan újrahasznosítás?

Számos környezetvédő és a politikusok többsége az újrahasznosításban látja a műanyagszemét problémájának megoldását. Egy friss jelentés szerint ez illúzió. Ami nem is meglepő annak fényében, hogy az újrahasznosítást a műanyagipari lobbi és az italgyártó cégek népszerűsítették.

Az újrahasznosításnak nincs értelme, és a műanyagipar évtizedek óta tisztában van ezzel” – foglalja össze a New Republic magazinban Kate Aronoff a Center for Climate Integrity környezetvédelmi szervezet februári jelentését.

Azt már korábban is tudhattuk, hogy az előállított műanyag nagy része – 90 százaléka – szeméttelepen végzi, vagy ami még rosszabb, füstté válik az égetőművekben. Becslések szerint az újrahasznosítás aránya alig 5-6 százalékot lehet ki. Nemcsak a hulladéktárolás okoz problémát, hanem a mikroműanyagok is, amelyek a vízkészleten keresztül az emberi szervezetbe kerülnek.

A problémára a kézenfekvő megoldása a nagyobb mértékű újrahasznosítás lenne. A Center for Climate Integrity jelentése szerint ez azonban tévedés. Hiába minden erőfeszítés, a megtermelt műanyag döntő többsége egyszerűen nem hasznosítható újra. Még ha lenne is rá technológia, a szelektálás és az újrafelhasználás rendkívül költséges, arról nem is szólva, hogy a szállítás, a tárolás és a feldolgozás jelentős energiafelhasználással jár, az pedig szintén környezetkárosító. Mivel az energiaár és egyúttal a műanyag előállításának költsége az elmúlt egy évben jelentősen csökkent, egyre nehezebb eladni a műanyaghulladékot.

A jelentés arra is kitér, hogy a műanyagipari lobbi egyéb nagyvállalatokkal, például az üdítőitalgyártókkal összefogva az elmúlt évtizedekben dollármilliárdokat költött az újrahasznosítás gondolatának népszerűsítésére. Az újrahasznosítás támogatásával akarták megakadályozni a műanyaggyártás szigorúbb szabályozását és a műanyagfelhasználás korlátozását.

A Center for Climate Integrity tanulmánya szerint a környezetkárosításnak márpedig csak a műanyag gyártásának és felhasználásának korlátozásával lehetne elejét venni. A baj csak az, hogy a tiltás a gyakorlatban sokszor visszafelé sül el. A lebomló (moszatból, gombából, természetes cellulózból, algából) készített bioműanyag tömeges gyártása egyelőre még csak álom. Már az egyszer használatos műanyagzacskó betiltása is kétes hatással jár, hiszen a papírzacskó előállításához rengeteg vizet kell felhasználni. A tapasztalat alapján pedig illúzió azt remélni, hogy a többször használatos műanyagzacskókkal jobban járunk. New Jersey-ben jelentősen nőtt a műanyagfelhasználás, miután kivezették az eldobható műanyagzacskókat. A vastagabb és nehezebb, tartós műanyagtáskákból ugyanis sokkal több fogyott, hogy aztán néhány használat után ezek is a szemétben végezzék.