Két kultúrharc között a pad alá

2024. április 4.

Az amerikai iskolákban a tetőfokára hágott a kultúrharc. Jobb- és baloldal egymásra licitálva akarja megóvni a gyerekeket a szerintük káros eszméktől. A nagy ideológiai harc közepette az oktatás színvonala egyre romlik.

Miközben egyre több gyerek nem tud rendesen olvasni, arról üvöltözünk egymással, hogy mely könyveket kell betiltani” – kommentálja Nicholas Kristof, a New York Times publicistája az iskolai oktatással kapcsolatos viták színvonalát.

Mint arról a Metazin is beszámolt, az amerikai oktatás színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. A politikusok, a szülők és általában a közélet mindeközben azzal vannak elfoglalva, hogy milyen könyveket kell levetetni az iskolai könyvtárak polcáról. A konzervatívok mindenekelőtt az LMBT tartalmú, a kisebbségek iránti érzékenyítés nevében fogant, illetve a szerintük szemérmetlen témákat tiltanák be. Trump elnök ígértet tett rá, hogy elnökké választása esetén megvonja az állami támogatást minden iskolától, ahol előkerül a kritikai fajelmélet. Floridában pedig egy pucér fenekű koboldot ábrázoló mesekönyv vált céltáblává. De a baloldal sem marad adós – jegyzi meg Kristof. A woke erkölcscsőszök az olyan az olyan könyveket tiltanák be, amelyek szerintük a faji és a nemi kisebbségekkel szembeni sztereotípiákat sugallják . Kristof felrója továbbá a baloldali vezetésű államoknak, hogy indokolatlanul sokáig tartották zárva az iskolákat a koronavírus idején, ami különösen a magántanárt megfizetni nem képes hátrányos helyzetű tanulók lemaradását növelte. Az újranyitás helyett inkább azzal voltak elfoglalva, hogy átnevezzék a rasszista múlttal kapcsolatba hozott szereplőkről elnevezett iskolákat, egyebek között a George Washington és az Abraham Lincoln elnök nevét viselőket. Kristof hasonlóan kritikus az algebraoktatás fakultatívvá tételével kapcsolatban, amelyet a baloldal az esélyegyenlőség nevében követel.

A nagy kultúrharc közepette kevesen törődnek az oktatás színvonalával– jegyzi meg Kristof. Pedig a számok lesújtók. A főiskolások harmada küzd alapvető szövegértési hiányosságokkal. Ma egy egyetemista átlagosan mindössze heti 27 órát tölt az iskolában és tanulással – ötven éve még heti 40-et töltött. A bajok már a közoktatásban is látszanak: bár a diákok szövegértésből nem teljesítenek rosszul a PISA-tesztek kompetenciamérésein, az ő esetükben is visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évtizedben, különösen a koronavírus miatti lezárások óta. Felmérések szerint az elemi iskola negyedikeseinek kevesebb mint harmada tud folyékonyan olvasni.

Pedig volnának bevált módszerek az oktatás színvonalának emelésére – jegyzi meg Kristof. Gyakran az is bőven elég lenne, ha nem vezetnének be haladó szellemű reformokat. Például nem tennék fakultatívvá az általános iskola nyolcadik osztályában a matematikaórák látogatását. A többségében feketék által lakott Mississippi állam példája pedig azt mutatja, hogy viszonylag kevés pénzből is nagy eredményeket lehetett elérni felzárkóztató órák indításával és szigorúbb buktatással. Noha közvélemény-kutatások szerint a szülők döntő többsége is azt várná, hogy az iskolákban az alapvető készségeket javítsák, az ilyen reformok persze sokkal kisebb visszhangot keltenek a médiában, mint a betiltandó könyvekkel kapcsolatos viták.