A brit kormány a veszedelmesebb drogok közé kívánja sorolni a marihuánát. A bejelentés nyomán a kormány hét tagja is közölte, hogy fiatal korában volt dolga „fűvel”. A vallomások mögött az elemzők politikai szándékot sejtenek.

„Cannabis-felvilágosítás dolgában a kormány minden hitelét elvesztette” idéz Gerri Peev egy marihuána-párti aktivistát a Scotsmanben.

Gordon Brown brit miniszterelnök „C” osztályú kábítószerből „B” osztályúvá szeretné visszaminősíttetni a cannabist. A marihuánát alig két éve, a munkáspárti kormány kezdeményezésére helyezték az enyhébb elbírálást jelentő „C” kategóriába, s ezzel gyakorlatilag kizárták, hogy marihuána-szívásért  börtönbe lehessen kerülni. Akkor az volt az indok, hogy a cannabis jóval kevésbé veszélyes, mint a „B” osztályba sorolt szerek, például az amfetaminok. Az enyhítés bevezetésekor hangsúlyozták azonban, hogy a marihuána használata is függést válthat ki, és hogy súlyos egészségkárosító hatással járhat.

Brown miniszterelnök most azzal érvel, hogy új, a korábban elterjedteknél jóval súlyosabb hatású (és keményebb drogok fogyasztásához hamarabb vezető) cannabis-fajták vannak forgalomban. Az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit a Kábítószerügyi Tanácsadó Testületnek kell megvizsgálnia.

Alighogy a szigorítás terve nyilvánosságra került, Brown miniszterelnök kormányának tagjai egymás után tettek vallomást arról, hogy diákkorukban maguk is fogyasztottak marihuánát.

Elsőként Jacqui Smith belügyminiszter tett bűnbánó nyilatkozatot, elismervén, hogy helytelenül cselekedett. Egyúttal azonban azt is közölte, hogy az így szerzett tapasztalat birtokában most jobban tudja, mi a helyes. A fogadóirodák a bejelentés után már nem háromszoros, csak két és félszeres pénzt ajánlanak annak, aki arra fogad, hogy Jacqui Smith lesz a Brown-kormány első menesztett minisztere.

Nyilatkozatát aztán valóságos vallomásjárvány követte: két nap leforgása alatt hét miniszter és két miniszterhelyettes ismerte be ifjúkori füves kalandját.

Az ügyben aktív társadalmi szervezetek többnyire képmutatónak minősítették a vallomásokat, de legalábbis úgy értékelték, hogy a bűnbánó miniszterek elvonják a figyelmet az igazi megvitatandó kérdésektől. Neil McKeganey professzor, a Kábítószerügyi Kutatóközpont munkatársa úgy értékelte, hogy amikor ennyi politikus beszél ifjúkori marihuánázásáról, akkor az emberekben elkerülhetetlenül az a képzet keletkezik, hogy a cannabisfogyasztás csak amolyan fiatalkori rossz szokás, amelyet aztán ki szoktak nőni. „Valójában a marihuánát szívó fiatalok közül nagyon sokan térnek át más törtvénytelen szerekre.” Hozzátette, hogy a tudomány a cannabis egyre újabb, hosszú távú káros hatásait mutatja ki. McKeganey professzor egyébként a kábítószerek törvényi osztályozását önmagában véve is oktalanságnak tartja, mert szerinte óhatatlanul azt sugallja, hogy vannak alapjában véve ártalmatlan kábítószerek.

Ezzel szögesen ellentétes véleményen van persze Andy Cromwell, a Cannabis Ismeretterjesztő Központ szóvivője, aki rossz néven veszi, hogy Smith miniszter asszony elnézést kért fiatalkori botlásáért, s ezzel mindenkit bűnösnek nevezett, aki marihuánát fogyaszt vagy fogyasztott. Ezután az ő szemében a kormánynak ebben az ügyben nem maradt semmi hitele.

Peev azt gyanítja, hogy a nagy vallomásözönnel a munkáspárti politikusok az ellenzéki Konzervatív Párt vezérét akarták zavarba hozni. David Cameron ugyanis évek óta hallgat arról a nyomtatásban is megjelent híresztelésről, hogy középiskolás korában fegyelmi büntetést kapott, amiért marihuána-szíváson kapták. Cameron nem nyilatkozik sem erről, sem a miniszterek vallomásairól, de a kormány által tervezett szigorítást támogatja.