Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Becsületbeli gyilkosságok

2005. július 11.

Egy moszlim asszony elhagyja férjét. Fivérei, hogy lemossák a család becsületén esett foltot, agyonlövik. Ez nem Teheránban, hanem Berlinben történt.

Egy moszlim asszony elhagyja férjét. Fivérei, hogy lemossák a család becsületén esett foltot, agyonlövik. Ez nem Teheránban, hanem Berlinben történt.

Az elmúlt négy hónapban hat moszlim nőt gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel közeli családtagjaik Egyre gyakoribbak az úgynevezett "becsületbeli gyilkosságok" Németországban - olvassuk a Süddeutsche Zeitungban.

Az áldozatoknak azért kellett meghalniuk, mert nem a hagyományoknak megfelelően éltek. Hatin Sürücünek azért, mert elhagyta szülei által kiválasztott férjét, iskolába járt, dolgozott és nem viselt csadort. "Úgy élt a szajha, mint egy német" - idézi az újság a környékbeli középiskola egyik diákját.

A Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy a liberális német társadalom oltalma alatt "elszigetelt ultra-vallásos közösségek" virágoznak. Török nők tízezrei élnek rabszolgasorban.

A Papatya nővédő szervezet 1996 óta negyven "becsületbeli gyilkosságot" számolt össze. A Családügyi Minisztérium felmérése szerint a németországi török nők fele él szülők által összehozott házasságban. Minden negyedik asszony az esküvő napján látta először jövendőbelijét. Minden másodikkal erőszakoskodott férje.

Myria Böhmecke, a Terre des Femmes, a nők elnyomása és a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezet képviselője elmondja, hogy gyakran a szülők utasítják a fiútestvéreket, hogy mentsék meg a család becsületét, és végezzenek renegát nővérükkel.

"A német törvényhozók évtizedekig a Harmadik Birodalom múltjának árnyékában éltek" - véli Jody Biehl, a Spiegel cikkének szerzője. - A rasszizmus vádjától félve nem mertek semmilyen etnikai kisebbséggel vagy vallási csoporttal szemben fellépni.

"Mindenki tartott tőle, hogy nácinak kiáltják ki, ha az emberi jogok török közösségen belüli megsértésével kezd foglalkozni" - mondja Serap Cileli írónő. - Cileli saját bőrén tapasztalta meg a török nőkkel szembeni embertelenséget, írásait azonban a rasszizmus vádjától tartva sokáig nem jelentették meg.

Cileli szerint a helyzet csak a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után kezdett változni. Az addig a "moszlimokkal szembeni tolerancia Mekkájának" számító Németország több tartományában betiltották a csadorviselést az iskolában. Törökországi mintára törvényt hoztak a szülők által összehozott házasságok ellen.

Theo van Gogh meggyilkolása óta még nagyobb figyelem irányul a 3,2 milliós török kisebbségre. Egyre többen kritizálják a hatvanas évek bevándorlás-politikáját, amely "török munkások ezreit hozta Németországba anélkül, hogy integrálta volna őket".

Az újabb "becsületbeli gyilkosságok" után már a vallási közösségek is kénytelenek voltak reagálni. Ali Kizilkaya, a legnagyobb vallási szervezet, az Iszlám Tanács elnöke elítélte "az iszlám vallást meggyalázó" gyilkosságokat.

Az Outlook India sokkal határozottabb fellépést vár a vallási vezetőktől, akik a gyilkosságok kapcsán még egy tiltakozó felvonulást sem voltak képesek összehozni.

Pedig van gyakorlatuk tüntetések szervezésében. "Legalább ezret tartottak a koedukált tornaórák és a csador betiltása ellen - írja az indiai hetilap. - Akkor is nagyon aktívak, ha egy mecset megépítéséért kell lobbizni."