A négy éve tartó háborúért Oroszország és Ukrajna is szörnyű árat fizet. A német hadtörténész szerint az elhúzódó harcok oka az, hogy a békének is súlyos ára lehet úgy Moszkva mint Kijev számára.

Olaszország kormányfője az újfasiszta párt ifjúsági szervezetében kezdte politikai tevékenységét. Az ellenzék vezető pártja a kommunista párt utódpártjának tekinthető. Az elődeik által vívott polgárháború ma is zajlik, csak szellemi szinten.

Egyre többen állítják, hogy a mesterséges intelligencia tömegesen válthatja ki az emberi munkát. A baloldal egyelőre nem tudja eldönteni, hogy örüljön ennek, avagy inkább ellenezze.

Nem veszett még el a Nyugat – állítja az amerikai szociológus. Legalábbis, ha Nyugaton azt értjük, amit a nyugati világ lakóinak nagy többsége ért rajta, nem pedig azt, amit a Nyugat alkonyát mantrázó ideológusok.

Közgazdaságtani és politológiai alaptétel, hogy az elnyomó rezsimek nem képesek gazdasági és technológiai értelemben lépést tartani a demokratikus államokkal. Kína azonban többszörösen is rácáfolt erre.

Tavaly megtorpant a villanyautók eladásának növekedése. Az Egyesült Államokban harmadával kevesebb új autót adtak el havonta, miután a kormány csökkentette a villanyautók támogatását. A piacpárti lap még tovább menne az adófizetők pénztárcájának védelmében.

A kétpárti vetélkedésre megalkotott brit választási rendszerben mára négy párt is számottevő tényező lett, és emiatt egy sokáig esélytelennek tekintett párt akár a szavazatok kevesebb mint egyharmadával is többségbe kerülhet az alsóházban.

A demográfiai adatokból arra lehet következtetni, hogy megállt a Föld népességének növekedése. Az elöregedés súlyos társadalmi és gazdasági veszélyeket hordoz, ám egyelőre senki sem tudja, hogyan lehetne lassítani a születésszám csökkenését.

A tudósok jó hasznát veszik a mesterséges intelligenciának, hiszen segíti őket a szakmai előmenetelben. De ebből nem következik, hogy az MI elterjedése a tudomány szempontjából is előnyös.

A legutóbbi kínai politikai leszámolást elemezve az amerikai szakértő nemcsak a kínai hivatalos magyarázatoknak nem hisz, hanem a nyugati kommentátorok megfejtés-változatait is hibásnak tartja. Egyszerűen az egyszemélyi hatalom logikáját látja működni Kínában.

Az Egyesült Államok és Európa viszonya elhidegült és ellenségessé vált. De vajon szükségszerű-e a szakítás, és ha igen, képes lenne-e Európa a saját lábára állni? A német hetilap által megkérdezett elemzők és tudósok véleménye megoszlik.

A közkeletű vélekedés szerint a társadalmi megosztottság a vallásos törésvonalak mentén alakul ki. A lelkészből lett amerikai politológus másként látja. A statisztikákból az világlik ki, hogy a párthovatartozás és a politikai világnézet képes még az azonos vallásúakat is szembeállítani.

Az elmúlt években több nyugati országban jelentősen nőtt az antiszemita atrocitások száma. A volt amerikai antiszemitizmus-ügyi nagykövet attól tart, hogy a helyzet még rosszabbra fordulhat, ha a politikusok, a muszlim szervezetek és a társadalom nem veszi komolyan a problémát.

A ikonoklaszta német publicista kiüresedett rítusnak tartja a január 27-i holokauszt-emléknapot, és a puszta visszatekintés helyett inkább a mai borzalmak elleni tiltakozásra használná a megemlékezéseket. Mások viszont éppen a holokauszt emlékezetének aktualizálása és kibővítése ellen intenek.

A szexualitás ma már egyáltalán nem számít tabunak. Részben talán éppen ezért is érdekli kevésbé a fiatalokat. Másrészt talán azért is kevésbé buja a Z-nemzedék, mert a szex rendkívül átpolitizált lett.

Amerika nagyvárosaiban egyre erősebb a demokratikus szocializmusnak becézett baloldali radikalizmus. Pedig az unalmasabb pragmatikus szociáldemokrácia egyszer már bizonyított: megmentette a demokráciát és a piacgazdaságot.

A szabályokon alapuló nemzetközi rend valójában sosem létezett, ezért Trump elnök nem is tudja felszámolni. De attól még, hogy csak egy mítosz volt, könnyen lehet, hogy vissza fogjuk sírni.

Az individualista értékek terjedésével szokás magyarázni, hogy meggyengült a kollektív identitás és fellazultak a közösségek. A francia publicista szerint azonban az a fő ok, hogy olcsó lett a kultúra előállítása. A mesterséges intelligencia pedig végképp szétzilálhatja a társadalmat.

Az ukrán elemző szerint Ukrajna civilizációs tekintetben mindig is a Kelet és a Nyugat határmezsgyéjén billegett. Most ismét válaszúton áll, és lehet, hogy ennek szakadás lesz a vége.

A nemzetközi kapcsolatokban a jogot mindig is szelektíven alkalmazták a nagyhatalmak. De legalább a látszatra adtak. Trump elnök ellenben nyíltan és nyersen érvényesíti az érdekeit, akár a jog ellenében. A Nyugat-ellenes autoriter rezsimek viszont hirtelen a szabályokon alapuló liberális világrend védelmezőivé váltak.