Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

A felesleges fiúk háborúi

2007. november 4.

Egy német tudós szerint háború és terrorizmus ott terem, ahol túl sok fiúgyermek születik. A fejlett országokban viszont kevés a fiúgyermek, és ez eleve vereségre ítéli őket.

Egy német tudós szerint háború és terrorizmus ott terem, ahol túl sok fiúgyermek születik. A fejlett országokban viszont kevés a fiúgyermek, és ez eleve vereségre ítéli őket.

Egy ország haderejének ütőképessége a családok létszámától is függ. A nyugati országok csökkenő népszaporulata miatt még az enyhe iraki és afganisztáni veszteségek is fájdalomkiáltásokat váltanak ki. Irakban és Afganisztánban viszont gyors ütemben nő a népesség, és egy átlagos családban öt-hat gyermek él. Ezt nevezem „szélsőséges demográfiai fegyverkezésnek” – idézi Gunnar Heinsohn német tudóst a konzervatív Weekly Standardben több sikeres NewYork-i polgármester egykori beszédírója, Clark Whelton író.

Heinsohn már 2003-ban megjelent, A fiúk és a világhatalom: erősödő terrorizmus és a nemzetek hanyatlása című könyvében kifejtette, hogy a fejlett országok családjaiban általában csak egy fiúgyermek van, ezért nincs feláldozható katonájuk. Nem úgy az iszlám világban. Számos muzulmán országban oly sok fiú születik, hogy évente százezrek növelik a munkanélküliek táborát. Frusztrálja őket a reménytelen tülekedés a kevés helyért, így könnyű prédái lesznek a szélsőséges mozgalmaknak, s ideális merítést nyújtanak azoknak, akik öngyilkos merénylőket keresnek.

Clark Whelton egy londoni hadtudományi értekezleten találkozott Heinsohnnal. Mint a felszólaló tábornokok egyike éppen kifejtette, a Nyugat régóta úgy fejlesztette haditechnikáját, hogy távolról is képes legyen megvívni a háborúkat, vagyis a létszámarányok ne számítsanak. De az ellenség visszakényszerítette Amerikát és szövetségeseit a hadszíntérre.

Ezután következett Heinsohn, aki felszólalásában demográfiai okokkal magyarázta az iraki patthelyzetet. 2020-ig Irakban évente 360 000 fiúgyermek lép fegyverviselő korba. Ha ezeknek csak a fele munka nélkül marad, 180 000-res tömegből válogathatnak utánpótlást a terroristák. Irakban ezer 45-59 éves férfira 5500 14 évnél fiatalabb jut. Nagy-Britanniában csak 885. Ezt Heinsohn „demográfiai kapitulációnak” nevezi. Az Egyesült Államokban is mindössze 1025, Németországban 590 az arány.

Heinsohn vigaszul elmondta, hogy Irán is rajta van a lejtőn. Homeini iszlám forradalmát azzal magyarázza, hogy előzőleg gyors ütemben emelkedett a születésszám. Most azonban minden ezer újonc korú (15-24 éves) iráni fiút csak 565 tíz éven aluli követ. Iránnak tehát nem sok ideje marad, ha támadni akar. Tudja ezt Ahmedinezsád elnök is, ezért szólította fel a párokat, hogy alapítsanak nagyobb családokat, mert így lehet legyőzni a fogyatkozó Nyugatot. Az azóta eltelt egy év alatt nem lett foganatja a felszólításnak.

Irán példája általánosabb értelemben is vigasz a Nyugatnak. Arra figyelmeztet ugyanis, hogy a nagy demográfiai hullámok mindig lecsendesednek. Addig is – állapítja meg Heinsohn – ott van mentsvár gyanánt három igen népes demokrácia: India, Brazília és Mexikó: az ő népességük ma is felülmúlja ez egész muzulmán világét.

Ez megnyugtató, ámbár az említett népes országok eddig semmi jelét nem adták annak, hogy rengeteg fiúgyermekük egy részét a nyugati világ fiai helyett szeretnék harcba vetni a világ távoli pontjain.