Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Kóros baloldali ideológiahiány

2008. március 8.

A konkrét politikai javaslatokat a választók mindig általánosabb értékek és politikai célok mércéjével mérik. A baloldal mindaddig nem lehet sikeres, amíg az egyes javaslatokat nem tudja az általánosan elfogadott értékek keretében tálalni. Amerikai tanmese.

A konkrét politikai javaslatokat a választók mindig általánosabb értékek és politikai célok mércéjével mérik. A baloldal mindaddig nem lehet sikeres, amíg az egyes javaslatokat nem tudja az általánosan elfogadott értékek keretében tálalni. Amerikai tanmese.

„Csak azt a politikai programot lehet végrehajtani, amely élvezi az emberek politikai támogatását. A támogatás azon múlik, hogy az emberek megértik-e a programot. A sikeres politika feltétele, hogy összhangban legyen az emberek értékrendszerével” – olvassuk az Alternet baloldali webmagazinban.

A cikk szerzője két nyelvész, Joe Brewer és George Lakoff. Lakoff bestsellerré vált Ne gondolj az elefántra! című könyvéről a Metazin is beszámolt. A szerző szerint a republikánusok annak köszönhették a 2004-es elnökválasztási győzelmet, hogy sikerült meghatározniuk a politikai vita keretét: elérték, hogy olyan témákról essen szó, amelyek nekik kedveznek. Az elmélet szerint csak az lehet népszerű, aki eléri, hogy témáit vonzó értékek és szívhez szóló metaforák keretében adják elő, s ezzel rákényszeríti az ellenfelet, hogy ő is ezekre az értékekre hivatkozzon. A republikánusok adócsökkentés helyett például adóenyhítést emlegettek. Az „enyhítésről” a választóknak nem nagyon jutott eszébe, hogy a kisebb adók a gazdagoknak kedveznek a leginkább.

Mint Lakoff a Katrina hurrikán utáni fejetlenség kapcsán megjegyezte, még a legmegrázóbb tényeket is úgy kell tálalni, hogy abból ne csak az ellenfél alkalmatlansága derüljön ki, hanem értékrendjének gyengesége is. Az államzsugorítás-párti konzervatívok még a hurrikán utáni káoszt is saját jobboldali értékeik alátámasztására használták. Az általuk irányított kormányhivatalok tehetetlenségét is úgy állították be, mint ami a piaci megoldásokat favorizáló politikát igazolja.

Lakoff és Brewer most még merészebb megállapítással áll elő. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a rafinált jobboldal még arra is képes, hogy tudatosan a konzervatív értékekkel ellentétes, ám eleve kudarcra ítélt programokat indít. Bush az állami iskolák színvonalát erősítő programját csak azért hirdette meg, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott, lényegében baloldali javaslat bukásával a jobboldali elveket igazolja. A hátsó szándékkal indított program kudarca után majd a jobboldal azt mondhatja: nem megmondtuk előre? Az állami iskola sosem működik elég jól, és a színvonalas oktatás garanciája a magán- és egyházi oktatás.

A két nyelvész szerint a jobboldalon már régen felfogták a dolog jelentőségét. Nagy hangsúlyt fektettek az általános konzervatív értékek – az öngondoskodás, a kis állam, az egyéni felelősség, a szabad piaci megoldások előnyben részesítése, a hagyományos erkölcsi értékek fontossága – elterjesztésére. Ha már a választók hozzászoktak és elfogadják az alapvető jobboldali értékeket, nyert ügyük van: a konkrét konzervatív javaslatokat – az adócsökkentést, a jóléti kiadások csökkentését, az állami iskolák magánkézbe adását, a piaci alapú egészségügyet – is keresztül tudják vinni.

Az amerikai baloldalon viszont gyakran megfeledkeznek a politikai viták keretéről. Azt gondolják, hogy elég olyan javaslatokkal előállni, amelyek élvezik a többség támogatását. „Elég közvélemény-kutatással felmérni, hogy mit gondolnak az emberek egyes kérdésekről, és aztán olyan programmal előállni, amely összhangban van ezzel, és máris mindenki ránk szavaz.”

Ez a megközelítés nem számol azzal, hogy az egyes kérdéseket a választók csak az általánosabb értékek és politikai célok viszonylatában tudják megítélni. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó javaslatokat például annak fényében támogatják vagy ellenzik, hogy az összhangban van-e értékrendszerükkel és erkölcsi meggyőződésükkel. Vagyis az egyes javaslatok támogatottsága azon múlik, hogy az emberek a szolidaritás elvén alapuló, alanyi jogon járó egészségügy, vagy pedig az öngondoskodásra épülő, magánbiztosítós piaci modell hívei-e. Amiből az következik, hogy a politikai programok sikere azon áll vagy bukik, hogy összhangban van-e az emberek értékrendszerével.

A baloldali javaslatok mindaddig nem lehetnek sikeresek, amíg nem tudják őket az általánosan elfogadott baloldali értékek keretében tálalni. Ehhez persze általánosan elfogadott, és a baloldal által következetesen képviselt eszmék kellenek.