Az amerikai külügyminisztérium emberjogi országjelentésére a Kínai Államtanács az amerikai emberi jogi helyzetről készült tanulmánnyal válaszol. Mindkét nagyhatalom szívesebben söpröget a másik portája előtt.
„Kína csütörtökön nyilvánosságra hozta az Emberi jogok az Egyesült Államokban 2007-ben című jelentést, válaszul a kedden az amerikai külügyminisztérium által publikált Emberjogi országjelentések, 2007 című dokumentumra” – olvassuk a China Daily angol nyelvű napilapban.
Az amerikai jelentés 190 országban vizsgálja a sajtó, a gyülekezés, a vallás és a szólás szabadságának állapotát, a kisebbségek helyzetét, a személyiségi jogok érvényesülését, a választások tisztaságát, a munkahelyi érdekérvényesítést, a börtönviszonyokat, a rendvédelmi hatóságok túlkapásait, a bíróságok függetlenségét.
Az amerikai jelentés éppen csak az Egyesült Államokat nem veszi górcső alá. Az elmúlt években ezt a hiányosságot a Kínai Államtanács igyekszik pótolni, és a washingtoni dokumentum megjelenése után néhány nappal rendre nyilvánosságra hozza az amerikai emberi jogi visszaéléseket csokorba szedő jelentését. A cél az, hogy „az emberek jobban megismerjék az amerikai viszonyokat, és egyúttal Amerikának is lehetőséget teremtsenek az önkritikára. Ideje, hogy az amerikai kormány szembenézzen saját emberjogi problémáival, ahelyett, hogy kettős mércét alkalmazna.” A sors különös fintora, hogy az idei kínai emberjogi jelentés megjelenésekor a kínai hatóságok éppen a tibeti tüntetés vérbefolytásával vannak elfoglalva.
A kínai jelentésből kiderül, hogy 2007-ben jóval több erőszakos bűncselekmény történt Amerikában, mint egy évvel korábban. Kitér arra is, hogy a kormányhivatalok gyakran sértették meg az emberi jogokat. Az amerikai igazságügyi minisztérium adatai szerint az elmúlt hat évben negyedével nőtt az ilyen esetek száma. A rendőri visszaélések többségét nem követte felelősségre vonás. Azt sem mulasztja el megjegyezni, hogy Amerikában ötször annyi embert tartanak börtönben, mint 30 évvel ezelőtt.
Az amerikai sajtóban megjelent számok alapján a kínai dokumentum megjegyzi, hogy a munkavállalók közel fele munkaadójának ellenkezése miatt nem léphet be a szakszervezetekbe. Az amerikai statisztikai hivatal adatai alapján egy év alatt több mint 12 százalékkal nőtt a szegények száma, miközben a gazdagok még gazdagabbak lettek. Már 47 millióan vannak egészségbiztosítás nélkül. A nőkkel, a feketékkel és a spanyol ajkúakkal szemben általánosan elterjedtek a hátrányos megkülönböztetés különféle fajtái. „A jelentés megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a szabadságjogok egyre inkább a háttérbe szorulnak.”
A kínai államtanács irata külön foglalkozik az amerikai külpolitikával. A kép lesújtó: az afganisztáni és az iraki háború áldozatainak száma egyes becslések szerint már milliós nagyságrendű. Az iraki áldozatok döntő többsége civil.
A kínai jelentés kitér a közelgő amerikai elnökválasztásra is. „Az Egyesült Államokban a politikát a pénz határozza meg. A választás a gazdagok vetélkedése. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az amerikai demokrácia képmutatás, mint a 2008-as elnökválasztás.” Valóban, a közelgő választás jelöltjei minden bizonnyal többet költenek a kampányra, mint korábban valaha. Az is igaz, hogy a kellő anyagi háttérrel nem rendelkező jelöltnek nincs esélye.
Bármi legyen is Amerika és Kína emberi jogi egyenlege a többi kérdésben, ahhoz aligha férhet kétség, hogy a kínai választások olcsóbbak, mint az amerikaiak.