Mi lesz digitális örökségünkkel, ha meghalunk? Lényegében ugyanaz, mint az analóggal. Részben előre gondoskodhatunk róla, részben azonban önálló életet fog élni, vagy éppen nyomtalanul elvész.

„Gondoltam, gyorsan körülnézek, mihez kezdenek mások számítógépes, internetes örökségükkel” – határozta el Georgie Binks kanadai írónő, miután eszébe ötlött, hogy vajon mi lenne készülő regényével, ha neki baja esnék. Az eredményről a torontói Walrus magazinban számol be.

Férfiismerőse, aki mindig az interneten bocsátkozik házasságon kívüli kapcsolatokba, felelőtlen módon nem tesz semmit. Pedig a régi szerelmes e-maileket is a számítógépén tárolja. Ha elmegy hazulról, a laptopot is viszi magával a biztonság kedvéért. De ha örökre el kell mennie, a gép ott marad, és ez szorongással tölti el.

Judith Thompson, a népszerű írónő nem szeretné, ha félkész színdarabját másvalaki fejezné be, ámde ő sem gondoskodott róla, mi legyen a számítógépe tartalmával a halála után. Pedig mindenhová kerékpárral jár, ráadásul bukósisak nélkül.

A kanadai ügyvédi kamara képviselője nem lát semmilyen különös jogi problémát, elegendőnek tartja, ha valaki hozzáír egy pár sort a végrendeletéhez. Binks nem csodálkozik, hiszen az ügyvédek még ma is faxszal dolgoznak, honnan tudnák, mi fán terem a számítógép.

Steve Wozniak, az Apple számítógép egyik megalkotója nem őriz meg semmit a gépén: híres ember, akinek tevékenységét a sajtó meg a kutatók úgyis dokumentálják. Viszont jó üzleti lehetőséget lát a digitális örökségkezelésben. Fel lehetne például ajánlani az embereknek, hogy MySpace-formátumban készítsék el hagyatékukat, és előre váltsanak helyet neki a világhálón. Így örök időkre tovább élne az örökségük.

Mikor Binks idáig jutott a kutatásban, felfedezte, hogy van már egy fórum, ahol éppen azt vitatják meg, mi lesz online életeddel, ha valódi életednek vége? De alig-alig csordogálnak a használható ötletek. Igaz, az előbb-utóbb feledésre ítélt jelszavak, kódok tárolására van már honlap az interneten, és ezt az örökösök is felhasználhatják, ha hozzá akarnak férni dolgainkhoz. (Feltéve, hogy tudják a jelszót.)

A nagy áttörést azonban az Utolsó e-mailem című honlap hozta meg. Ide bárki feltöltheti, amit az utókorra akar hagyni, és a honlap huszonöt éven át hozzáférhetővé teszi a tartalmat a megjelölt kedvezményezetteknek. Ingyen feltölthető egy-egy dokumentum, kép és videó, aki ennél többet akar hátrahagyni maga után, évente mindegy tíz dollár díjat fizet. A honlap ezen kívül gyászjelentéseket és részvétnyilvánítási tárhelyet is felajánl. Gyászjelentést eddig négyen rendeltek.

A lanyha érdeklődés arra vall, hogy az embereket egyelőre jobban foglalkoztatja a halálon inneni élet, mint a halálon túli.