Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

A lányoknál a rossz fiúk a jók

2008. július 2.

Az agresszív, antiszociális tulajdonságok azért nem haltak ki, mert hordozóiknak az átlagosnál jobb az esélyük arra, hogy utódokat nemzzenek. Szerencsére a jó tulajdonságok is fennmaradtak, és erre is van tudományos magyarázat.

Az agresszív, antiszociális tulajdonságok azért nem haltak ki, mert hordozóiknak az átlagosnál jobb az esélyük arra, hogy utódokat nemzzenek. Szerencsére a jó tulajdonságok is fennmaradtak, és erre is van tudományos magyarázat.

„A jók eddig is tudták, hogy így van, de most a tudomány is bebizonyította: a rossz fiúknak nagyobb esélyük van a lányoknál” – olvassuk a New Scientistben Mason Inman tollából.

Az emberi evolúció egyik talánya, hogy vajon miért maradt fenn néhány rossz tulajdonság annak ellenére, hogy a fajra nézve súlyos veszélyekkel terhes. Sötét triád néven foglalják össze az ember három fenyegető tulajdonságát, az önimádók nárcizmusát, a másokra tekintettel nem levők pszichopátiáját, és a többieket gátlástalanul félrevezetők machiavellizmusát. Az lett volna logikus, ha a sötét triádot hordozó egyedeket elszigeteli a közösség, és így az evolúció során e vonások eltűnnek az emberből. Mint tudjuk, korántsem így történt, és Kiotóban, az Emberi Magatartás- és Fejlődéstani Társaság éves konferenciáján két tanulmányt is bemutattak, amely magyarázattal szolgál erre az ellentmondásra.

Peter Jonason, a Mexico State University fiatal tanára egy 200 diák részvételével végzett kutatás során kimutatta, hogy azok, akik a sötét triád alapján felállított rangsorban előre kerültek, több lánnyal létesítettek szexuális viszonyt és hajlamosabbak a rövid társkapcsolatra, mint a többiek. Ez az összefüggés azonban csak a férfiakra nézve igaz.

David Schmitt, a Bradley University tanára egy 57 országra kiterjedő kutatás első adatairól számolt be Kiotóban. Ezekből is az derül ki, hogy mindenütt több szexuális partnerük van a sötét triád terén jeleskedő férfiaknak, mint a többieknek. „És hajlamosabbak rá, hogy mások asszonyait elcsábítsák egy-egy rövid kalandra.”

Ez persze eggyel több ok volna rá, hogy a közösség kiszorítsa az antiszociális magatartásra hajlókat, és egyúttal kihalásra ítélje a rossz tulajdonságokat. Nem sikerült, egyebek között azért nem, mert a sötét triád képviselői az átlagosnál több utódban örökítették tovább e vonásokat.

De akkor a sok tízezer év alatt miért nem ők szorították ki a szelídeket az evolúcióból? Az amerikai kutatók úgy vélik, hogy a modell csak addig működik, amíg a sötét triád képviselői aránylag ritkán fordulnak elő. Ha elszaporodnának, kiváltanák a többiek vészreakcióját.

Mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy nem csak a többiekét. A gonoszok a mások gonoszságát még a szelídeknél is rosszabbul tűrik, vagyis ha elszaporodnak, egymással is gyakrabban kerültek volna konfliktusba, és talán kiirtották volna egymást.

Fellélegezhetünk: már csak ezért sem lehet úrrá a sötét triád a teljes emberiségen. A szelíd férfiak házastársuk hűtlensége esetén addig is azzal vigasztalhatják magukat, hogy az ilyesmi a jóság biztos jele.