Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Számítógép az agyban

2009. január 2.

A tudományos és fantasztikus regények és filmek már régóta el-eljátszanak a gondolattal, hogy az emberi agy gépekkel kapcsolódjon össze. Lehet, hogy egyszer tényleg képesek leszünk tanulás helyett csak elménkbe tölteni a tudást?

A tudományos és fantasztikus regények és filmek már régóta el-eljátszanak a gondolattal, hogy az emberi agy gépekkel kapcsolódjon össze. Lehet, hogy egyszer tényleg képesek leszünk tanulás helyett csak elménkbe tölteni a tudást?

A kiberpunk sci-fi irodalomban már a nyolcvanas években felbukkantak az idegrendszeri implantátumok, illetve az agy és a számítógép összekapcsolásának lehetősége. William Gibson regényében, amelyből Keanu Reeves főszereplésével egy finoman szólva is felejthető film készült, a főhős, Johnny Mnemonic azzal kérkedik, hogy több száz megabyte információt rejtettek el az agyában” – olvassuk a Scientific Americanben, az Egyesült Államok egyik legrégibb tudományos folyóiratában.

Az elmúlt tíz évben a neurobiológia fejlődésének köszönhetően egyre közelebb kerültünk a fantazmagória megvalósulásához. Kevin Warwick, a Readingi Egyetem kibernetikusa, a Kiborg-projekt vezetője például egy szilikon chipet ültetett a karjába. A chip segítségével Warwick gépeket is képes irányítani. De hasonló elven működnek a műszervek, vagy a süketek hallását lehetővé tevő készülékek, amelyek az emberi idegrendszer és a chipek összekapcsolásával jöttek létre. A vakok látását visszaadó bionikus szem klinikai kísérletei már hónapok óta zajlanak, így remény van rá, hogy hamarosan forgalomba kerülhet a termék.

De vajon arra van-e remény, hogy a közeljövőben ne csak irányítsuk a gépeket az agy segítségével, hanem információt töltsünk az agyba a számítógépről, akárcsak a Mátrix című fim szereplői?

Egyáltalán nem csak elméleti kérdésről van szó. Agykutatók olyan beültethető elektronikus agyprotézis kifejlesztésén fáradoznak, amely átvenné az Alzheimer-kórban szenvedő és az agyvérzés miatt hosszú távú memóriájukat elvesztő betegek agyának feladatait. A Sussexi Egyetem kutatóinak a módszer alkalmazásával sikerült olyan mesterséges intelligenciát létrehozniuk, amely képes a hangok megkülönböztetésére.

A Scientific American által megkérdezett tudósok szerint azonban aligha valószínű, hogy az emberi agyba információt másoljunk a számítógépről. Ahhoz ugyanis, hogy sikerüljön modellezni az agy működését, a jelenlegi csúcsteljesítményű szuperszámítógépeknél ezerszer gyorsabb gépekre lenne szükség – állítja Henry Markram, az agysejtek modellezésével próbálkozó Blue Brain Project vezetője. De valószínűleg még ez sem lenne elég, hiszen az emberi emlékezet egészen más elven működik, mint a számítógépes információtárolás: az agysejtek ugyanis kapcsolatban állnak egymással, ellentétben a számítógépes merevlemezen bitek formájában tárolt információval. Ezért az agy mesterséges modellezéséhez a neuronok közötti kapcsolatokat is meg kellene jeleníteni, amire a tudomány mai állása szerint nincs remény.

„Az Amazon.com és a hippocampus összekapcsolásához szükséges technika még várat magára, pedig mesterséges módon csak ilyesminek a segítségével lehetne emlékeket létrehozni.” Így hát egyelőre marad a tanulás régi, fáradságos múlt évezredbeli módja: az olvasás.