Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Nonprofit közhasznú újságok

2009. január 31.

Az amúgy is bajban lévő napilapok a gazdasági válság miatt a csőd szélére kerültek. Színvonalas sajtó nélkül viszont nincs demokrácia. Két amerikai pénzügyi elemző szerint gazdag emberbarátoknak kell megmenteniük a sajtót – és a demokráciát.

Az amúgy is bajban lévő napilapok a gazdasági válság miatt a csőd szélére kerültek. Színvonalas sajtó nélkül viszont nincs demokrácia. Két amerikai pénzügyi elemző szerint gazdag emberbarátoknak kell megmenteniük a sajtót – és a demokráciát.

„Az amerikai napilapok egyre inkább eladósodnak, profitjuk csökken vagy már el is tűnt. Az olvasók egyre inkább az internetes kiadáshoz pártolnak. Ha igaza volt Jefferson elnöknek, aki a tájékozott polgárokat tekintette a demokrácia garanciájának, akkor tennünk kell valamit az újságok megmentése érdekében” – írja David Swensen befektetési tanácsadó és Michael Schmidt pénzügyi elemző a New York Timesban.

Az elmúlt években az internet térhódításával egyre csökken a napilapok példányszáma és bevétele. Már a legnagyobbakat is elérte a válság: a Los Angeles Timest és a Chicago Tribune-t birtokló Tribune lapcsoport csődvédelmet kért. A New York Times vezetése bejelentette, hogy a lap adósságának csökkentése érdekében elzálogosítja a székházat. A vezető lapok nyeresége csökken, egyre több újságírót és szerkesztőt küldenek el.

Mind többen kongatják a vészharangot: mi lesz a demokráciával színvonalas napilapok, objektív tudósítások, tényfeltáró riportok nélkül? Ki ellenőrzi a kormányt, ki leplezi le a korrupt politikusokat?

A Metazin beszámolt Jürgen Habermas javaslatáról. A tekintélyes filozófus indítványozta, hogy a közszolgálati szerepet betöltő lapokat a közszolgálati rádió- és tévécsatornák mintájára részesítsék állami támogatásban. Volt, akit azt javasolta, hogy a napilapok tömörüljenek kartellbe, és tegyék előfizetőssé online kiadásukat, hogy így gondoskodjanak a bevételről – és a fennmaradásról. Egy tekintélyes amerikai értelmiségi felvetette, hogy az egyetemi diákok ösztöndíját ki kellene egészíteni napilap-előfizetéssel. Talán Nicolas Sarkozy is tőle kölcsönözte az ötletet. Franciaország elnöke nemrég bejelentette ugyanis, hogy minden francia állampolgár napilap-előfizetést kaphat az államtól a 18. születésnapjára.

Swensen és Schmidt azt javasolja a napilapoknak, hogy alakuljanak nonprofit társaságokká. Így az amerikai magánegyetemekhez hasonlóan, maguk rendelkezhetnének a törzstőkéjük fölött, és nem a minél nagyobb nyereséget kellene szem előtt tartaniuk.

„Amíg az újságok profitorientált vállalkozásként működnek, aligha van reményük pénzügyi nehézségeik leküzdésére” – vélik a pénzügyi szakértők. Ha közhasznú, nonprofit szervezetté alakulnának, jóval kevesebb járulékot kellene fizetniük az alkalmazottaik után. Ráadásul a közhasznúság azt is előírja, hogy a nonprofit társaságok ne vegyenek részt a kampányban. A közhasznú szervezetté alakulás következtében talán még a lapok elfogultsága és részrehajlása is csökkenne.

És mindez nem is kerülne túl sokba. A New York Times évi 200 millió dollárból működik, vagyis egy egyszeri, 5 milliárd dolláros adomány kamataiból vígan finanszírozható minden kiadás. Sőt, mivel az előfizetésért a jövőben is fizetni kellene, ennél kevesebb pénz is elég lenne. „A felvilágosult emberbarátoknak lépniük kell, különben üt az amerikai demokrácia végórája.”