A napilapokat nem lehet megmenteni, ha a szerzői jogi szabályozást nem igazítják a digitális évezred viszonyaihoz. A legfontosabb az volna, hogy rövid idézeteket se lehessen mástól engedély nélkül kölcsön venni.
„Ha a törvényhozás nem kezd átfogó reformokat az online újságírással kapcsolatban, akkor hamarosan ellehetetlenül az iparág, és a közönség többé nem tud tájékozódni a mai komplex világban” – figyelmeztet Bruce W. Sanford és Bruce D. Brown médiajogász a Washington Postban.
A csőd szélén álló nyomtatott újságok megmentésére szinte hetente újabb ötlet kerül elő. Jürgen Habermas azt indítványozta, hogy a közszolgálati szerepet betöltő lapokat – a közszolgálati rádió- és tévécsatornák mintájára – részesítsék állami támogatásban. Egy közismert amerikai értelmiségi felvetette, hogy az egyetemi diákok ösztöndíját ki kellene egészíteni napilap-előfizetéssel. Nicolas Sarkozy francia elnök talán tőle kölcsönözte az ötletet, hogy minden francia állampolgár napilap-előfizetést kapjon az államtól a 18. születésnapjára. Két amerikai pénzügyi elemző szerint gazdag emberbarátoknak kell megmenteniük a sajtót – és a demokráciát. Felvetődött az is, hogy a napilapok fogjanak össze, és tegyék előfizetőssé online kiadásukat, s így gondoskodjanak a bevételről – és a fennmaradásról. Más azt javasolta, hogy a lapok online kiadásait csak néhány centes mikro-előfizetési díj ellenében lehessen elolvasni. A kiadók próbálkoznak a személyre szabott napilapokkal, és felvetődött, hogy a napilapok hírei között is kereső Google mentse meg a sajtót. Előkerült az az ötlet is, hogy az újságok az autógyárakhoz és a bankokhoz hasonlóan kérjenek állami mentőövet.
Sanford és Brown szerint sem a kormány, sem a Google alamizsnájáért nem kellene kuncsorogni. Helyesebb lenne inkább a médiatörvényeket, mindenekelőtt a szerzői jogokat a digitális évezred kívánalmaihoz igazítani, s ezzel elejét venni az újságok és a hírportálok ellehetetlenülésének.
A jelenlegi szerzői jogok ugyanis aránytalan előnyhöz juttatják azokat a portálokat, amelyek más oldalak anyagainak részleges átvételéből élnek. A jelenlegi törvények értelmében a rövid idézetek közlése és a linkek elhelyezése nem sért szerzői jogot. A Google News ezt kihasználva jelentős látogatottságra – és bevételre – tesz szert, miközben a tartalomszolgáltatóktól elfordulnak az olvasók és a hirdetők, annak ellenére, hogy a híreket továbbra is ők állítják elő.
A napilapok védelmében ezért szigorúbb szerzői jogi szabályokra lenne szükség az interneten – írja Sanford és Brown. A hagyományos sajtóban ma engedélyezett a fair use elveivel összhangban lévő rövid idézés, de ezt meg kellene tiltani, beleértve a Google News és egyéb híraggregátorok gyakorlatát. A szerzői jogi védelmet ki kellene terjeszteni a friss hírekre is, és meg kellene akadályozni, hogy hírportálok kicsit átalakítva átvegyék az ilyen tudósításokat.
Fontos lenne az is, hogy eltöröljék az amerikai sajtó trösztellenes szabályait, amelyeknek értelmében senki sem birtokolhat egyszerre ugyanazon a piacon jelen lévő elektronikus és nyomatott sajtóorgánumot. És persze az sem ártana, ha a kormány adókedvezményeket nyújtana a közszolgálati feladatot ellátó, és a demokratikus jogok gyakorlásához és intézmények működéséhez elengedhetetlen sajtótermékeknek.