Az amerikai piacpárti jobboldal ideológiájának központi tétele, hogy az állam rossz gazda. Ha kormányra kerül, be is bizonyítja a tétel igazságát, hogy aztán az állami szerepvállalás csökkentésébe kezdjen – véli Thomas Frank liberális publicista.
„Egyes konzervatívok komolyan aggódnak, hogy a kormány jól is működhet. A végén még mindenféle ötletekkel állhatnak elő az emberek. A minden állampolgárnak alanyi jogon járó egészségbiztosítást bevezető reform nem csak a konzervatívokkal közeli viszonyban álló magánbiztosítók számára előnytelen, hanem az állam gazdasági szerepvállalásának további növekedését okozhatja, ami katasztrofális lehet a konzervatívok számára” – olvassuk Thomas Frank, a fulmináns cikkeiről ismert liberális publicista írását a konzervatív Wall Street Journal véleményrovatában.
Az Obama-kormány átfogó egészségügyi reformja a baloldal régi nagy álmát váltaná valóra. Az amerikai magánbiztosítós modellt sok bírálat éri: a GDP 16 százalékát – fejenként átlagosan évi 8 000 dollárt (1 millió 600 ezer forintot) – emészti fel, ám nemzetközi összehasonlításban mégsem túl hatékony. Az amerikai állampolgárok hatoda nem rendelkezik semmilyen magánbiztosítással, így kizárólag sürgősségi ellátásra jogosult. Ráadásul a biztosítást gyakran a munkaadó fizeti, így ha az alkalmazott munkahelyet vált vagy elveszti állását, hozzátartozóival együtt egészségügyi ellátás nélkül maradhat.
A választási kampány óta többször módosított Obama-féle elképzelések célja a kiadások csökkentése és a biztosítottak körének növelése. A 10 év alatt becslések szerint ezermilliárd dollárt felemésztő program költségét a tehetősekre kivetett adókból fedeznék. A republikánusok ellenzik, mert adóemeléssel jár, és mert a magánbiztosítók korlátozásával csökkenti az egyéni választás lehetőségét. Jobboldali politikusok szerint az állami szerepvállalás növelésével tovább fog romlani a színvonal és a hatékonyság: az amerikaiaknak rosszabb ellátásért többet kell majd fizetniük.
Frank szerint a jobboldal ideológiai alapon és anyagi érdekei miatt áll ellent a reformoknak: ha ugyanis kiderülne, hogy az állam nem feltétlenül rossz gazda, ahogyan azt a jobboldal állítja, akkor az emberek a gazdaság más területein is támogatnák a kormányzati beavatkozást. Így az állami feladatok kiszervezéséből nagy hasznot húzó, a republikánusokhoz közel álló cégek rosszul járnának.
Az egészségügy átalakításának kilátásai ezért nem túl rózsásak. Félő, hogy a reformok akkor sem lesznek tartósak, ha a képviselőház és a szenátus egyaránt megszavazza őket. A jobboldali piaci doktrinerségből ugyanis az következik – véli Frank –, hogy ha a jobboldal ismét kormányra kerül, akkor mindent elkövetnek majd a reformok visszafordítása érdekében. „A republikánusok azt állítják, hogy a kormány rossz gazda, és ha megválasztják őket, be is bizonyítják” – idézi Frank P. J. O’Rourke humorista szállóigévé vált mondatát. Már a Katrina hurrikán kapcsán is sikeresen alkalmazták a taktikát: George W. Bush a nagy államot okolta a katasztrófavédelem hibáiért, úgy téve, mintha nem is ő lenne hatalmon. Saját kudarcaival is az állami szerepvállalás csökkentését szorgalmazó ideológiáját igazolta, hogy aztán az állam tehetetlenségére hivatkozva az újjáépítés során busás haszonnal kecsegtető szerződéseket kínáljon a republikánusokhoz közel álló vállalkozóknak – írja Frank.