Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

A fák és patakok egyetemes jogai

2009. október 1.

Egyre több környezetvédő sürgeti a természeti erőforrások és képződmények jogainak elismerését. Azzal érvelnek, hogy ha a törvények az állatok, sőt a jogi személyek érdekeit is elismerik, akkor a patakokat és a lápokat is megilleti a jogi védelem.

Egyre több környezetvédő sürgeti a természeti erőforrások és képződmények jogainak elismerését. Azzal érvelnek, hogy ha a törvények az állatok, sőt a jogi személyek érdekeit is elismerik, akkor a patakokat és a lápokat is megilleti a jogi védelem.

„Tavaly februárban a 2326 lakosú Maine állambeli Shapleigh városka szokatlan rendeletet hozott: a helyiek jogokkal ruházták fel a város minden természeti képződményét. A rendelet kimondja, hogy a város ’ökoszisztémájának elidegeníthetetlen és alapvető joga a létezés’. Egy másik határozat értelmében a város bármely lakója kártérítési pert indíthat a természetpusztítás kárvallottjai nevében, így akár egy patak képviseletében is” – tudósít Rebecca Tuhus-Dubrow, a Boston Globe kolumnistája.

Shapleigh a Nestlé-féle ásványvíz-palackozáshoz tervezett víztározó ellen akart tiltakozni a rendeletekkel. A természeti képződmények jogokkal történő felruházása szokatlan, de nem egyedi eset – jegyzi meg Tuhus-Dubrow. A 2008-ban elfogadott új ecuadori alkotmány elismeri a természet fennmaradáshoz és fejlődéshez való jogát. Több amerikai város is hasonló jogszabályokat fogadott el. Környezetvédő szervezetek pedig jelenleg is lobbiznak az ENSZ-ben az emberi jogokat a természeti erőforrásokra is kiterjesztő Egyetemes Földi Jogok Nyilatkozatának elfogadásáért.

Bár Tuhus-Dubrow nem említi meg, valójában nem teljesen új keletű gondolatról van szó. Mint az Luc Ferry francia filozófus, volt oktatási miniszter magyarul is olvasható Új rend: Az ökológia című könyvéből kiderül, Franciaországban már a középkorban is jogi képviselet illette meg az állatokat. A francia szőlősgazdák több pert indítottak a komoly károkat okozó vincellérbogarak ellen: egyebek között azt kérték a püspöki bíróságtól, hogy átkozza ki a kártevőket. A tárgyaláson megjelenni nem hajlandó alperes rovarok érdekének képviseletére ügyvédet rendeltek ki. Hasonló perek indultak patkányok, piócák és egerek ellen is. Az Egyesült Államokban pedig a hetvenes években vetette fel egy tekintélyes jogász professzor, hogy a fákat is illesse meg a jogi képviselet.

A források és a lápok jogaival kapcsolatos javaslatok azonban ennél is messzebbre mennek. A természeti erőforrások és jelenségek jogokkal való felruházásának hívei azzal érvelnek, hogy a természetet nem szabad tárgynak tekinteni: a természeti kincsek – beleértve az élettelen természeti jelenségeket és kincseket – önértékkel bírnak. A jelenlegi jogban a környezetvédelem az ember érdekeit szolgálja: a környezetpusztítás csak akkor elítélendő, ha tulajdonjogot, nemzetközi egyezményt sért, vagy az emberek életkilátásait, az egészséges környezethez való jogát csorbítja. A természetnek önértéket tulajdonító mélyökológia képviselői szerint ez a megközelítés elfogadhatatlanul antropocentrikus, sőt, humánsovinizmust tükröz.

Sokan nevetségesnek vagy egyenesen abszurdnak tartják a tavak, a folyók, a kövek jogokkal való felruházását – ismeri el Tuhus-Dubrow. A mélyökológia hívei erre azt felelik, hogy néhány évtizede még a ma már minden nyugati országban elfogadott állati jogok gondolata is mosolyt csalt az emberek arcára. Hozzátehetik azt is, hogy a törvény nem csak természetes személyeket ismer, hanem a cégek, társulások jogairól is rendelkezik. Végül azzal is érvelhetnek, hogy az érdekek végül is egybeesnek. A környezetvédelemnek ugyanis hatékony eszköze lehetne, ha a természeti erőforrásokat jogi személynek tekintenék. Márpedig az élhető környezet megóvása és a természeti erőforrások takarékos felhasználása még a humánsovinisztáknak is fontos.