A katolikus egyház befogadná azokat az anglikánokat, akik elutasítják a nők és a melegek pappá szentelését. Konzervatív fordulat, a cölibátus eltörlése felé tett fontos lépés, vagy iszlámellenes keresztény egységfront létrehozása?
„Az anglikán egyház ellen indított vatikáni támadás nemcsak a vallásról szól. Nem kevesebb forog kockán, mint az emberiség túlélése. A tét nem kisebb, mint hogy a 21. században a vallási fundamentalizmus ellehetetleníti-e a tudományt, hogy a törzsi szemlélet, a nacionalizmus és a vallási bezárkózás megakadályozza-e az új, humanista világrend kialakulását” – olvassuk a Boston Globe-ban. A cikk szerzője James Caroll amerikai katolikus publicista és író, aki már többször szélsőséges vallási fundamentalizmussal és vaskalapos konzervativizmussal vádolta XVI. Benedek pápát.
A zaklatott cikk apropója az, hogy XVI. Benedek a múlt héten bejelentette: a Római Katolikus Egyház befogadja azokat a konzervatív anglikánokat, akik elfogadhatatlannak tartják a nők és a melegek pappá szentelését.
Az anglikán egyházat a melegek és a nők pappá szentelése körüli vita annyira megosztotta, hogy sokan már tavaly biztosra vették az egyházszakadást. Az egyház vezetésében többségben lévő liberálisok támogatják a nők és a melegek felszentelését. A konzervatívok számára azonban ez elfogadhatatlan – a tradíciókhoz ragaszkodó szervezetek és papok (egyebek között az anglikán egyházhoz tartozó amerikai episzkopális felekezetek) már korábban jelezték, hogy amennyiben megvalósulnak a tervezett reformok, ők kilépnek az anglikán egyház kötelékéből.
XVI. Benedek apostoli rendeletben jelentette be, hogy a Római Katolikus Egyház megteremti a lehetőséget a nők és a melegek pappá szentelését elfogadhatatlannak tartó anglikánok számára, hogy áttérjenek a katolikus hitre, és a római egyház keretein belül is megőrizzék az anglikán szertartásokat. A példátlan döntés nyomában ezer brit és több ezer ausztrál és amerikai anglikán pap, valamint hívők tízezrei térhetnek át katolikus hitre. A pápai rendelkezés értelmében az anglikán papokat újra kell szentelni, hogy a katolikus egyház szolgálatát végezhessék, de XVI. Benedek lehetőséget biztosít rá, hogy a felszentelés és a katolikus hit felvétele után is megtarthassák az anglikán szertartásrendet – és persze házasságukat sem kell felbontaniuk.
Caroll szerint a döntés azt jelzi, hogy XVI. Benedek tradicionalista és konzervatívabb fordulatot hirdet, és sutba vágja a II.Vatikáni Zsinat toleráns és ökumenikus eszmeiségét.
Más liberális katolikusok szerint azonban szó sincs konzervatív fordulatról. Akad, aki egyenesen úgy véli, hogy az anglikánok felvétele után előbb-utóbb a Római Katolikus Egyház is kénytelen lesz eltörölni a cölibátust. Ha a Vatikán elfogadja a nős anglikán papokat, akkor hogyan tarthatja összeegyeztethetetlennek a papi szentséggel a házasságot?
Vannak, akik még messzebbre mennek, és nem az egyház liberális és konzervatív irányzata közötti vetélkedés szemszögéből értékelik az anglikánok befogadására vonatkozó döntést. Ross Douthat konzervatív publicista például összeesküvés-elméletnek is beillő következtetéseket von le az apostoli rendelkezésből. Douthat a New York Timesban kifejti, hogy a pápa nem árulta el az ökomenikus eszmét, sőt, az anglikánok felkarolásával igyekszik egységfrontot létrehozni a keresztény Nyugat egyre nagyobb teret nyerő közös ellenségével, az iszlámmal szemben.