Az internet nemcsak olvasási szokásainkat alakítja át, hanem gondolkodásunkat is – állítják egyes pszichológusok. Az online olvasás fejleszti a problémamegoldó képességet, ám a bonyolult érvek megértését nehezíti, ami hatással lesz a civilizáció alakulására is. Vagy mégsem?

„Hála az internet mindenhatóságának és az SMS népszerűségének, ma minden bizonnyal többet olvasunk, mint a hetvenes vagy a nyolcvanas években, amikor a televízió volt az úr. Egyúttal azonban átalakultak az olvasási szokásaink, és velük talán a személyiségünk is” – olvassuk az Atlantic magazinban.

Nicholas Carr, a cikket jegyző internetguru saját bőrén tapasztalja az internet hatását az olvasási szokásokra. A képernyő előtt ülve figyelme minduntalan elkalandozik, újabb és újabb linkekre kattint, olvasás közben megnézi a leveleit vagy belepillant a hírekbe. Gyakran előfordul, hogy egyáltalán nem tudja felidézni, mit olvasott néhány perccel azelőtt. Olyannyira hozzászokott az új médiumhoz, hogy csak nagy megerőltetés árán tud végigolvasni egy hosszabb cikket, a könyvekről nem is beszélve.

Számos kutatás igazolja, hogy Carr esete tipikusnak mondható. Az internetes olvasók nem szeretik a hosszú cikkeket. Ha az első néhány mondat nem kelti fel az érdeklődésüket, tovább kattintanak. Gyakran előfordul, hogy a szövegben található linkekre kattintva elkalandoznak, aztán sosem térnek vissza az eredeti íráshoz. Sokan csak a cikkek címét vagy rövid bevezetőjét olvassák el. Az internet hatását jól mutatja, hogy a New York Times nyomtatott változatának címoldalát az online változathoz igazították: a lap elején olvasható a fontosabb cikkek zanzásított változata.

Nemcsak anekdoták igazolják, hogy olvasási szokásaink átalakulása gondolkodásmódunkra is hatással van. Az információgyűjtésre törekvő olvasás során egészen máshogyan működik agyunk, mint elmélyült olvasás, például regényolvasás közben.

Carr a Wired magazin hasábjain csokorba gyűjtötte azoknak a kutatásoknak eredményeit, amelyek az olvasási szokásoknak az agyműködésre gyakorolt hatását taglalják.

A UCLA pszichiátereinek kutatása arra világított rá, hogy az interneten sokat szörfölők agyában aktívabbak a problémamegoldásért és a döntéshozásért felelős agyterületek, mint a nem internetezőkében. Mindez arra utal, hogy az online olvasás során akár néhány nap alatt is új idegpályák alakulnak ki.

Számos kutatás igazolja, hogy az internetes olvasás során az információbőség, az oldalakon elhelyezett linkek, hirdetések, képek és videók tömege nehezíti a bonyolult érvek megértését és megjegyzését. Még ha nem kattintunk a hivatkozásokra vagy a videókra, agyunknak akkor is döntést kell hoznia arról, mi a teendő, így figyelmünk megoszlik. Minél több dologra kell figyelnünk, a rövid távú memóriából annál kevesebb ismeret kerül át a hosszú távú emlékezetbe.

Ahogyan egykor az írásbeliség kialakulása, majd a néma olvasás is megváltoztatta a gondolkodást, sőt, fontos társadalmi változásokhoz is hozzájárult, úgy az internet elterjedése sem marad hatás nélkül. Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre még nincsenek tudományos kutatások, Carr így csak valószínűsítheti, hogy az emberi civilizáció újabb mérföldkőhöz érkezett. „A digitális rengetegben a tudás központi szerepét az információs gyűjtögetés veheti át. Félő, hogy közben az emberi elme sokat veszít eredetiségéből.”

Steven Pinker harvardi pszichológus szerint eltúlzottak a félelmek. „Az új média elterjedése mindig erkölcsi pánikot kelt. Így volt ez a  könyvnyomtatás, a napilapok, majd a televízió megjelenésekor is: mindegyiket az emberi agyat és az erkölcsöket fenyegető veszélynek kiáltották ki” – írja a New York Timesban. Sőt, hozzátehetnénk, hogy az érv régről ismerős: Szókratész, a filozófia analfabéta ősatyja is attól tartott, hogy az írás elterjedésével elsorvad az emberi emlékezőképesség és az önálló gondolkodás képessége.

A vészmadarak azonban rendre tévedtek: a képregények és a videojátékok hatására nem lettek bűnözők a fiatalokból, a televízió és a rádió elterjedésével nem csökkent az emberek intelligenciaszintje. Az internet valóban áttekinthetetlen adathalmaznak tűnik, ám a keresőmotorok megfelelő használata lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt kiválogassuk a számunkra fontos információt.

Az internet figyelemelterelő hatása is könnyen orvosolható – teszi hozzá Pinker. Nem kell percenként megnézni a postafiókunkat, és nem kell állandóan okostelefonunkat bújni. Ami pedig az elmélyült olvasást illeti, ha nem lenne internet, akkor sem vennék többen kezükbe a Háború és békét.