Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Flúggazdaságtan

2005. augusztus 4.

Hogyan függ össze az abortuszok és az erőszakos bűncselekmények száma? Miért él anyjával a drogdílerek zöme? Ilyen kérdések foglalkoztatják a „flúgos közgazdászokat”.

Hogyan függ össze az abortuszok és az erőszakos bűncselekmények száma? Miért él anyjával a drogdílerek zöme? Ilyen kérdések foglalkoztatják a „flúgos közgazdászokat”.

A kerti úszómedence vagy az otthon tartott fegyver veszélyesebb a gyerekekre? Mi a közös a Ku-Klux-Klan tagjaiban és az ingatlanügynökökben? Miért él anyjával a drogdílerek zöme? Hogyan függ össze az abortusz engedélyezése az erőszakos bűncselekmények számának csökkenésével? Miben hasonlítanak a tanárok és a szumóbirkózók? Van-e szerepe az utónévnek abban, hogy ki mennyire sikeres?

Nem tipikus közgazdaságtani kérdések. De Steven D. Levitt, a University of Chicago professzora sem tipikus közgazdász. Munkáiból hiányoznak a bonyolult ábrák és a nehezen érthető elméleti fejtegetések, sőt a lábjegyzetek is. Az öniróniától sem mentes Freakonomics: A Rogue Economist Explores the Hidden Side of Everything (Flúggazdaságtan, avagy a gaz közgazda mindent leleplez) című bestsellerében a hétköznapi jelenségek vizsgálatára használja az ökonometria módszereit.

Nem sokat konyítok a közgazdaságtanhoz. Matekból sem vagyok túl jó. Fogalmam sincs, hogy emelkednek-e a részvények, hogy növekedik-e a gazdaság, hogy rossz dolog-e a defláció, vagy hogy milyen a jó adórendszer” – vallotta be Levitt egy interjúban. 

„Azt akarom megmutatni – nyilatkozta a BBC-nek –, hogy a legfurcsább, elsőre nagyon bonyolultnak látszó jelenségeket is megmagyarázhatjuk, ha rendelkezésünkre állnak a megfelelő adatok.”

A könyv legnagyobb visszhangot kiváltó fejezetében Levitt azt vizsgálja, hogy miért csökkent a bűnözés a kilencvenes években. Arra a következtetésre jut, hogy ez elsősorban az abortusz 1973-as legalizálásának mellékhatása. A bűncselekmények elkövetői többnyire rossz körülmények között élő családok nem tervezett gyerekei. „Az abortusz legalizálása után kevesebb nem tervezett gyerek született – írja –, és ez a bűncselekmények számának csökkenését okozta.

A mikroökonómia módszereinek alkalmazása szociológiai jelenségekre nem új dolog. Gary Becker 1992-ben ilyen irányú kutatásaiért kapott Nobel-díjat. A faji megkülönböztetésről, a házasságról és a gyerekvállalásról írt munkái nem lettek bestsellerek. Talán nem voltak eléggé flúgosak.

Levitt könyve viszont lavinát indított el. Divatba jött a bogaras közgazdaságtan. A Wall Street Journal nemrég vitát tartott a nem tradicionális közgazdaságtanról.

Levitt és szerzőtársa, Stephen J. Dubner  önálló rovatot kapott a New York Timesban. Az első cikkben egy kísérletről számoltak be: majmokat tanítottak meg a pénz használatára.

Nemrég pedig azt igyekeztek bebizonyítani, hogy karambol esetén a gyerekülések egyáltalán nem védik a kisdedeket. Ami már halálosan komoly téma.