„Az EU demokratizálására törő igyekezet felelőtlen, mert könnyen az Unió széteséséhez vezethet. Ezzel a kockázattal nincsenek tisztában azok, akik a demokrácia erősítését a válság logikus következményének tekintik. Európában ugyanis nincsenek meg a demokráciához szükséges feltételek” – írja Herfried Münkler, a berlini Humboldt Egyetem politológia professzora a Spiegelben.
2008, a gazdasági válság kitörése óta számos társadalomtudós vetette fel, hogy az EU válságát csak a demokratikus intézmények erősítésével lehet orvosolni. Mint arról a Metazin is beszámolt, ebben a szellemben nyilatkozott az összeurópai nyilvánosság megteremtését sürgető Jürgen Habermas. Nemrég hasonló érveket sorakoztatott fel Amartya Sen is, aki azt fejtegette, hogy a gazdasági elit hatalma aláássa az uniós tagállamokban a demokratikus intézményrendszert.
Münkler viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a demokrácia erősödése az Unió teljes szétziláláshoz vezethet. A német politológus nem tartja meglepőnek, hogy a súlyos gazdasági válság hatására nő az elitellenesség. Mindez érthető, hiszen az európai elit felelőtlensége jelentős mértékben hozzájárult a kialakult helyzethez. A válság rávilágított, hogy a Brüsszelből vezérelt integráció messze nem működik tökéletesen. Jó példa erre Görögország esete. Az európai elit évek óta tisztában van vele, hogy Görögországban tarthatatlan gazdasági folyamatok indultak el, a válság kitörése előtt mégsem tett semmit a bajok orvoslása érdekében. Tagjai a fontos gyakorlati kérdések helyett az európai identitás mibenlétéről vitatkoztak. Megteremtették az egységes fizetőeszközt, ám a monetáris unió fenntartásához szükséges közös fiskális szabályokat nem fektették le, ráadásul nem állítottak fel európai hitelminősítőt, amivel kiszolgáltatták az eurózónát a leminősítéseikkel komoly nehézségeket okozó amerikai hitelminősítőknek.
Mindebből azonban nem következik, hogy a nagyobb demokrácia lenne a megoldás a problémákra. Az európai polgárok nagyobb beleszólása a politikába csak a nemzetállami széthúzást erősítené. Münkler emlékeztet rá, hogy a demokrácia, vagyis a helyi érdekek képviseletének erősítése a központi kormányzás rovására, könnyen a több mint egy éve állandó kormány nélkül működő Belgium sorsára juttathatja az EU-t. Félő, hogy ha ragaszkodnánk a demokratikus elvekhez, és minden döntéshez a tagállamok mindegyikében elvárnánk a többség támogatását, akkor semmilyen javaslatot nem lehetne elfogadtatni.
Az elit korábbi hibáit csak az elit javíthatja ki. A demokrácia erősítése helyett ezért inkább gyengíteni kellene a periférikus államok befolyását, vagyis központosításra lenne szükség – véli Münkler. Mindenekelőtt az európai kisállamok vétójogát kellene korlátozni az Unió erősítéséhez. Münkler utal rá, hogy az EU sokkal gördülékenyebben működött, amíg lényegében minden fontos kérdésről a Párizs–Berlin tengely döntött.
„Európa olyan politikai átalakítására van szükség, amely nem a demokráciát erősíti, és ezáltal nem fenyeget további dezintegrációval.”
A tekintélyes német politológus azonban nyilván maga is tudja, hogy a központosítás aligha váltaná ki a periféria osztatlan tetszését. Könnyen lehet, hogy a nemzetállami szuverenitás további megkurtítása csak fokozná a széthúzást és az euroszkepticizmust a széleken. Nemcsak Görögországban, hanem a szintén csőd által fenyegetett Olaszországban, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban is.