Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Civil-hivatásos médiaszimbiózis

2013. június 9.

A közösségi oldalakra feltöltött képek és videók egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a profi médiának. A médiamunkásoknak azonban nincs oka aggodalomra: a civilek kreatív rombolása számos új munkalehetőséget teremt számukra.

Sokan tartottak tőle, hogy a közösségi média ellehetetleníti a hivatásos újságírást” – olvassuk az Economistban.

A közösségi oldalak, a YouTube és a blogok egyre komolyabb konkurenciát jelentenek a hagyományos nyomtatott és elektronikus sajtónak. A napilapok olvasóinak és a hírtelevíziók nézőinek száma (és velük a hirdetési bevétel) az új online média térnyerésének hatására csökken. A kamerás mobiltelefon elterjedésével lényegében mindenki potenciális tudósítóvá válik, ahogyan az a járókelő is, aki május végén telefonjával megörökítette, hogyan mészárol le brutálisan két gyilkos egy brit katonát a londoni utcán.

Nem csoda, hogy a hírtelevíziók, sőt a hírügynökségek is egyre inkább támaszkodnak a YouTube-ra feltöltött videókra és egyéb szemtanúi beszámolókra. Ennek azonban nagy ára van. A közösségi oldalakat elárasztó beszámolók tele vannak pontatlanságokkal, szándékos ferdítésekkel és álhírekkel. „Annyira bízom a civil újságírókban, mint a civil sebészekben” – jegyezte meg Morley Safer, a CBS tudósítója.

Mivel a hírversenyben nincs sok esélye a hagyományos médiának a közösségi civil beszámolókkal szemben, az Economist szerint a minőségi garancia jelentheti a hivatásos média esélyét. A CNN, a BBC és a Guardian már évek óta lehetővé teszi, hogy az amatőr tudósítók feltöltsék anyagaikat honlapjaikra, hogy aztán a szerkesztők kiválasszák, és ellenőrzés után felhasználják az érdekesebbeket. A jelentősebb tévécsatornák és lapok már most is több szerkesztőt foglalkoztatnak azzal a feladattal, hogy böngésszék a közösségi oldalakra feltöltött anyagokat. A BBC-nél húsz, a nagyobb napilapoknál 5-7 munkatárs dolgozik ilyen feladatkörben. Léteznek a közösségi oldalakra feltöltött anyagok hitelességének ellenőrzésére létrejött önálló cégek is. A profi újságírók szakértelmüket, helyismeretüket felhasználva és a helyi tudósítók bevonásával kiszűrik a pontatlan, elfogult illetve a szándékosan hamisított tartalmakat. Ez pedig minőségi hozzáadott értéket jelent, hiszen a profik által ellenőrzött civil beszámolók már hitelesnek és megbízhatónak tekinthetők.

Az Economist optimista a civil-hivatásos médiaszimbiózis jövőjét illetően. A brit hetilap szerint csak idő kérdése, hogy a profik mikor vonják be a lelkes amatőröket a tényfeltáró újságírásba, és a piszkos ügyek felgöngyölítésébe.