„A Facebook digitális gyarmatosítást hajt végre” – olvassuk Carolin Schwartz cikkét a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

A Facebookot egyre több bírálat éri Európában. Margarethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa azért kritizálta, mert a többi internetóriáshoz hasonlóan kreatív könyveléssel minimalizálja a befizetett adó mértékét. Támadják a Facebook adatvédelmi gyakorlatát is. A cég ugyanis az EU adatvédelmi szabályait áthágva az európai felhasználók adatait is az amerikai titkosszolgálatok rendelkezésére bocsátja. Komoly riadalmat keltett a sajtómunkások és médiakonszernek körében az Instant Articles alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül a Facebookra töltsenek fel tartalmakat. Kritikusok szerint a Facebook így a médiában is monopolhelyzetbe kerülhet, míg a tartalomgyártók egyszerű beszállítóvá degradálódnak.

A fejlődő országokban a Facebook-birodalom akadálytalanul terjeszkedik, nem úgy, mint Európában. A Facebook mobilszolgáltatókkal, telefongyártókkal és szoftvercégekkel karöltve indította el az internet.org-ot, hogy a szegény országok polgárai – ötmilliárd ember – interneteléréshez jussanak. A nemes cselekedet azonban üzleti célokat (is) szolgál. A projekt keretében csak korlátozott tartalmak érhetők el ingyenesen – természetesen mindenekelőtt a Facebook. Schwartz szerint a Facebook célja nyilvánvaló: piacot szerezni. Közvetlen bevétele nem származik ugyan a kezdeményezésből, viszont hatalmas potenciális reklámfogyasztó tömeget köt magához. Akár vadnyugati módszerekkel. Az internet semlegességének európai és amerikai elvével ellentétes ugyanis, ahogy a szegény országokban korlátozzák, milyen tartalmakhoz férhet hozzá ingyenesen a fogyasztó.