Járványveszély idején kiéleződik a szabadalmi jogok körüli örök vita. A rászorulók nem jutnak hozzá a létfontosságú szerekhez. De ha nincs szabadalom, ki fejleszt gyógyszert?

Az új gyógyszerek 20 évig szabadalmi védettséget élveznek. Ez biztosítja, hogy a gyártóknak megérje költséges kísérletekbe kezdeni. A szabadalmi védettség lejártával a receptet bárki felhasználhatja, és az eredetivel megegyező hatóanyagú készítményként gyárthatja. Ezeket a szereket nevezik generikus készítménynek.

Utoljára 2001-ben, az amerikai antrax-mérgezések kapcsán éleződött ki a generikus készítmények körüli vita. Az antrax ellenszere ugyanis szabadalmi védettséget élvezett, ezért nagyon sokba került. Ráadásul a szabadalmi jog tulajdonosa csak korlátozott mennyiségben tudta gyártani. Amerikai politikusok a rendkívüli helyzetre való tekintettel azt javasolták, hogy a szabadalmi törvény felfüggesztésével generikus készítményként állíttassák elő és forgalmazzák a gyógyszert.

Szinte azonos a dilemma a madárinfluenza esetében. A kór madárról emberre terjedő változata ellen védő méregdrága szer, a Roche szabadalmazott terméke a pánik kitörésekor rögtön hiánycikk lett. De most James Love, a szerzői- és szabadalmi jogokkal foglalkozó Consumer Project on Technology igazgatója egy eredeti ötlettel állt elő.

A Financial Timesban megjelent cikkében azt javasolja, hogy bizonyos védőoltások, például a madárinfluenza elleni vakcina esetében tegyék lehetővé, hogy az állam generikus készítményként halmozza fel a szabadalmi védettség alatt álló szereket. De ez nem jelentené a szabadalmi jogok felfüggesztését. Ha járvány tör ki, és az elraktározott szereket felhasználják, meg kell fizetni a szabadalmi díjakat

Love szerint így aránylag olcsón fel lehet készülni a vészhelyzetre. Másrészt a gyártók sem járnak rosszul. Sőt, ha kitör a járvány, szépen keresnek.