„A fejlesztési és a humanitárius segélyek segíthetik a menekültek és a migránsok számának csökkentését” – írja három német migrációkutató, Charles Martin-Shields, Steffen Angenendt és Benjamin Schraven a Washington Postban.
A cikk apropója a német Alternative für Deutschland tavalyi javaslata, amely a földközi-tengeri migrációs hullám megfékezése érdekében alapjaiban alakítaná át a német menekültpolitikát, és feltételekhez kötné a fejlődő országoknak nyújtott nyugati segélyeket. Az AfD csak azon országoknak adna támogatást, amelyek visszafogadják a kiutasított migránsokat, és egyúttal megakadályozzák az újabb migrációs hullámot.
A német migrációkutatók egyetértenek azzal, hogy a kontrollálatlan tömeges migráció súlyos probléma. Az elmúlt évek migrációs válságát „vegyes összetételű migrációnak” nevezik, hiszen oltalomra szoruló menekültek és gazdasági migránsok vegyesen érkeznek Európába.
A segélyek esetleges megvonását azonban rossz ötletnek tartják. Igaz, elismerik, hogy a segélyek bizonyos körülmények között fokozhatják a migrációs hajlandóságot. Mint arról a Metazin is beszámolt, a legszegényebb országokból jellemzően akkor indul meg az elvándorlás, amikor az embereknek kicsit több pénzük lesz – legalább annyi, amennyiből az út előkészítése és az utazás lebonyolítható. De ha a gazdasági fejlődés nem áll meg, akkor a jólét növekedésével csökkenni kezd a kivándorlók aránya, hiszen ha otthon is boldogulni lehet, akkor kevesebben vágynak külföldre. Mindez persze lassan megy végbe, becslések szerint a legszegényebb országoknak akár egy évszázadra is szükségük lehet, amíg olyan fejlettségi szintre érnek a segélyek segítségével, ahol már csökkenni kezd az elvándorlás.
Egyáltalán nem biztos, hogy a segélyek felfüggesztésével csökkenne az elvándorlás – jegyzik meg a német szerzők. Könnyen lehet, hogy éppen fordítva történne, hiszen segélyek hiányában még nehezebbé válna a megélhetés. Ez ellentmond az eddigi szakirodalomnak, de nem elszigetelt vélemény, van ugyanis olyan friss kutatás, amely negatív összefüggést mutat ki a segélyek és a kivándorlás között. A szerzők friss tudományos kutatása is arra a következtetésre jut, hogy a segélyek megfelelő felhasználásával csökkenthető a menekültek száma, de csak nagyon hosszú távon. Egyébként a kutatási jelentésben nem is tartják célnak a migráció csökkentését, hanem szabályozását javasolják, például úgy, hogy ne a legjobb elmék kényszerüljenek kivándorolni. A Washington Postban viszont már kívánatosnak tartják a migráció csökkentését, legalább is hosszú távon. Ugyanakkor továbbra is bíznak benne, hogy lehet a migráció kölcsönösen előnyös is, és azt gondolják, hogy a két cél egyaránt a fejlesztési támogatások és a humanitárius segélyek révén valósulhat meg. Hogy azonban a migráció egységnyi csökkentéséhez mennyivel kellene növelni az afrikai országoknak nyújtott támogatást, valamint hogy milyen szerkezetű támogatásra lenne szükség és milyen feltételekkel, azt nem vizsgálják.