„A diákok egyre inkább elfordulnak a bölcsészszakoktól, és helyettük olyan képzést választanak, amelyről úgy hiszik, hogy könnyebb elhelyezkedést tesz lehetővé. Rosszul hiszik” – írja Benjamin Schmidt történész professzor az Atlantic magazinban.

Amerikában és Európában dúl a bölcsészet körüli háború. Egyre népszerűbb az a nézet, miszerint a humán tárgyak oktatása és a bölcsészképzés haszontalan, vagy jó esetben is luxus. A bölcsészértelmiség már-már a vészharangot kongatja.

A humántudományok körüli aggodalmak nem újkeletűek. Schmidt felidézi, hogy már a hatvanas években is népszerű volt a vélekedés, hogy a modern világban nem sokat ér a bölcsészet, vagyis kisebb-nagyobb fellángolásokkal lényegében ötven éve tart a bölcsésztudományok siratása. A mostani válság azonban más, mint a korábbiak. Most ugyanis valóban drasztikusan csökkent a bölcsészkarokra jelentkezők száma Amerikában. Schmidt statisztikáiból kiderül, hogy 2008, vagyis a gazdasági válság kirobbanása óta felével-harmadával kevesebb diák iratkozik bölcsészszakra, mint korábban.

A kézenfekvő feltételezés szerint a csökkenő érdeklődést a diákok pragmatizmusa magyarázza. Azt gondolják ugyanis, hogy bölcsészként nehezebben találnak majd munkát. A statisztikák azonban nem igazolják, hogy a bölcsészeknek nehezebb álláshoz jutniuk. A gazdasági válság utáni évek amerikai adatai szerint a bölcsészdiplomások körében nem számottevően magasabb a munkanélküliek aránya, mint a mérnökök és az informatikusok esetében, és nem elégedetlenebbek a karrierlehetőségeikkel sem. Igaz ugyan, hogy kevesebbet keresnek a többi diplomásnál, de nem mindegyiknél: a biológusok és a kommunikációszakon végzettek jövedelme például alacsonyabb, e szakok iránt mégsem csökkent a kereslet.

A bölcsészet hanyatlását tehát nem valós piaci okok magyarázzák, hanem a munkavállalási esélyekkel kapcsolatos divatos nézetek – vonja le a következtést Schmidt. Bár a számok nem igazolják e hiedelmeket, a fiatalok mégis úgy hiszik, hogy bölcsészként nehezebben találnának állást. És ezért a média és az értelmiség is felelős, hiszen nekik köszönhetően terjedtek el a bölcsészdiplomával kapcsolatos alaptalan aggodalmak. Addig keseregtek a bölcsészet haszontalansága fölött, amíg a fiatalok valóban elfordultak tőle  – véli Schmidt, aki mindazonáltal optimista a bölcsészet jövőjét illetően. Utal rá, hogy tavaly megállt a jelentkezők évek óta tartó zuhanása. Lehet, hogy a trendek hamarosan megfordulnak – reménykedik. Abban bízik, hogy a piac, ha szokás szerint utólag is, majd korrigál. Soha nem látott tömegek jelentkeznek például informatikusnak, ám Schmidt semmi garanciát nem lát rá, hogy akár néhány éven belül nem alakul ki informatikus-túlkínálat.