„Az egyetem átverés” – írja Aditya Chakrabortty, a Guardian publicistája a tanév kezdetének alkalmából.
A felsőoktatás jobb- és baloldal számára egyaránt szent tehén. A brit kormányok egymásra licitálva ígérték, hogy egyre több fiatal szerezhet diplomát. A kétezres évek elején Tony Blair, miután fizetőssé tette a felsőoktatást, például azt szerette volna elérni, hogy a brit fiatalok legalább fele szerezzen egyetemi végzettséget – idézi fel Chakrabortty. Azóta sok víz lefolyt a Temzén. A tandíjak jelentősen emelkedtek, csakúgy, mint a megélhetési költségek az egyetemi városokban. A diákok száma ennek ellenére a kétezres évek eleje óta nem csökkent, hála a széles körben elérhető diákhitelnek.
A felsőoktatástól általában két dolgot remélnek. Egyészt azt, hogy a diploma jobb álláshoz segíti a fiatalokat. Chakrabortty szerint ez azonban egyre kevésbé van így. Az elpiacosodó felsőoktatás ellenére a diplomások többnyire valóban jobban keresnek. De nem mindenki. A brit bank- és postai hivatalnokok több mint harmada diplomás – és alig keres többet a minimálbérnél. Egy 2016-os kutatás szerint a kevésbé neves egyetemen diplomát szerzők még tíz évvel a pályakezdés után is kevesebbet keresnek, mint a felsőoktatási végzettséggel nem rendelkezők. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a diplomások hosszú évekig nyögik a diákhitelt: mire elvégzik az egyetemet, a britek átlagosan 44 ezer fontot, vagyis nagyjából 15 millió forintnak megfelelő diákhitel-adósságot halmoznak fel.
A felsőoktatással kapcsolatos másik remény az, hogy minél többen járnak egyetemre, annál inkább nő az esélyegyenlőség, hiszen a tanulás javítja a szegényebb családból származók esélyeit. A számok azonban mást mutatnak – írja Chakrabortty. A legjobb brit egyetemek hallgatóinak 40 százaléka magániskolákból jön (az összes diák mindössze 7 százaléka tanul magániskolában). Ráadásul az ugyanazon az egyetemen diplomát szerzők közül a gazdagabb családból származók 10 százalékkal többet keresnek, mint szegényebb évfolyamtársaik. Az egyetem nem csökkenti, hanem újratermeli a társadalmi különbségeket – állítja Chakrabortty.
Cikke végén óv attól a következtetéstől, hogy az egyetemek fölöslegesek. Éppen ellenkezőleg. Ám ahhoz, hogy betöltsék társadalmi hivatásukat, egyebek között az esélyegyenlőség erősítését, átfogó reformokra van szükség. Chakrabortty jó iránynak tartja Jeremy Corbyn munkáspárti vezérnek a tandíjak eltörlésére vonatozó javaslatát. Hozzáteszi, hogy egyúttal szükség lenne a szakképzés erősítésére is, hiszen ez – olyan munkák esetében, amelyekhez nem szükséges többéves egyetemi képzés – az egyén és a társadalom számára is nagyobb haszonnal jár.
Chakrabortty mellesleg az Oxfordi Egyetemen diplomázott történelemből. Ő sem a szakmájában helyezkedett el. Vezető közgazdasági elemző, és mint ilyen, legalább ötvenezer fontot keres évente. A diákhitel évi törlesztése a 21 ezer font feletti rész 7 százalékát teszi ki. Így a törlesztés huszonöt évig is eltarthat, de aligha jelent nagy megterhelést a Chakrabortty család kasszájának.