A jogállam és a szexuális ragadozó

2019. április 4.

Radikális diákok boszorkányüldözést indítanak a szexuális ragadozót védő harvardi jogászprofesszor ellen. A liberális hetilap tajtékzik, és attól tart, hogy az erőszak miatti jogos morális felháborodás a jogállamot veszélyezteti.

Ha Ronald Sullivan elveszíti az állását a Harvardon azért, mert elvállalta egy népszerűtlen vádlott képviseletét, akkor Amerika vezetői könnyen a szigorúbb büntetőbíráskodás irányába fordulhatnak. A Harvard jogi karán folyó háború jelentős hatással lehet az amerikai jogi és politikai elitre” – figyelmeztet Joel Mathis liberális publicista a baloldali Week hetilapban.

Ronald Sullivan elismert büntetőjogi és polgárjogi szakértő, a Harvard egyik szakkollégiumának dékánja. Egyike a neves egyetem kevés fekete bőrű professzorának, aki munkája mellett a polgárjogi ügyekre specializálódott Harvard Black Letter Law Journal főszerkesztője. Korábban Barack Obama elnökjelölti kampányának tanácsadója volt.

A pokol akkor szabadult el, amikor Sullivan elvállalta, hogy tucatnyi ügyvéd egyikeként részt vesz a szexuális erőszakkal vádolt Harvey Weinstein filmproducer bírósági védelmében. A Weinstein ügy nyomán bontakozott ki a szexuális zaklatás és erőszak elleni #MeToo mozgalom. Baloldali diákok azzal vádolták meg Sullivant, hogy a nemi erőszak pártját fogja. Irodáját összefestékezték, és tüntetést szerveztek lemondását követelve. Az egyetem vizsgálatot indított, tisztázandó, hogy Sullivan elláthatja-e dékáni megbízatását a jövőben.

Mathis a radikális diákokhoz hasonlóan úgy gondolja, hogy Harvey Weinstein erkölcsi szempontból aligha menthető dolgokat követett el. Mégis óva int attól, hogy a morális felháborodás fölülkerekedjen a jogon. Elvégre a jogállam alapelvei közé tartozik, hogy mindenkit megillet a méltányos eljárás. Mathis felidézi, hogy az Egyesült Államok második elnöke, John Adams például a bostoni mészárlással vádolt brit katonákat védte a bíróságon, Hillary Clinton első ügye pedig egy nemi erőszakkal vádolt férfi védelme volt. Védőügyvéd a többszörös gyilkosoknak, de még a terroristáknak is jár. Sőt, hozzátehetjük, hogy mint Sullivan a Harvard honlapján közzétett rövid életrajzában büszkén kiemeli, ő védte és mentette fel a kétszeres emberöléssel vádolt Aaron Hernandez amerikai-futball játékost. A diákok emiatt nem lázadtak.

Ha a morális felháborodás legyőzi a jogállam elvét, és Sullivant meghátrálásra kényszerítik, netán eltávolítják a Harvardról, akkor minden jövőbeli vádlott joga sérülhet – figyelmeztet Mathis. De az ügynek ennél is súlyosabb következményei lehetnek. A Harvard a jogi elit legfontosabb keltetője. A felháborodott, és a törvény szerinti védelmet korlátozni óhajtó diákokból ügyvédek, ügyészek és bírák lesznek. A szigorú büntetést követelő hangulat könnyen átragadhat a politikusokra, akik éppen a korábban a liberálisok által szorgalmazott enyhébb büntetések irányába mozdultak el – írja Mathis. Felidézi, hogy még Trump elnök is támogatta a törvényt, amely a szigorú büntetések helyett a rehabilitációt támogatja. Ha a harvardi liberális jogi elit vérszomjassá válik, akkor előbb-utóbb a jogszolgáltatás is visszafordulhat a keményvonalas irányba.

Ennél jóval keményebben fogalmaz a Quilletben Jeffrey Flier veterán harvardi neurobiológia-professzor. Ha egyszer az egyetem nem képes megvédeni professzorát a radikális aktivisták képtelen vádjaitól, akkor ugyan hogyan lesz képes értékes intellektuális légkört fenntartani? – írja az Egyesült Államok és a világ egyik legmagasabban rangsorolt egyeteméről. Randall Kennedy harvardi jogászprofesszor pedig úgy fogalmaz a Chronicle of Higher Educationben, hogy az egész amerikai egyetemi életet veszélyezteti az illiberális hangulatkeltés, amely ez esetben Sullivant vette célba.