„Senki sem köti mások orrára minden magánjellegű hasfájását. De pontosan kit és mibe helyes beavatni? Egy szerkesztőség nem hozza nyilvánosságra a cikkekről folytatott vitát, és a házaspároknak sem tanácsos a rokonok előtt vitatkozni. Hát az értelmiséggel hogy állunk? Szabad-e a nyilvánosság előtt vitába szállnunk azokkal, akikkel egy táborba tartozunk?” – teszi fel a kérdést Anastasia Berg filozófus és Jon Baskin publicista a Point magazinban.

A baloldali szerzők a Point magazin előző számában a baloldali politikai korrektségről értekeztek. Bírálták a baloldalt, amiért érdemi vita helyett elhatárolódik jobboldali bírálóitól, és szélsőségesnek, netán egyenesen rasszistának minősít mindenkit, aki nem fogadja el alapvetéseit. Kaptak is érte hideget-meleget. Egyebek között azt vetették a szemükre, hogy javaslatukkal a jobboldal malmára hajtják a vizet. Volt, aki egyenesen azt ajánlotta, hogy a baloldal jószándékú kritikáját a táborhoz tartozó értelmiség zárt körben, a nyilvánosság kizárásával vitassa meg, hiszen a viták gyengíthetik a haladó baloldalt.

Berg és Baskin meghökkentőnek tartja, hogy a baloldali liberális értelmiség egy része a magánszférába száműzné az érdemi vitákat. Elvégre a liberális gondolat alapja a nyilvános észhasználat. A felvilágosodás alapvetése szerint az ember racionális lény, aki képes racionális mérlegelésre. Korábban a konzervatívokra volt jellemző, hogy csak keveseket tartottak alkalmasnak az észhasználatra – írja Berg és Baskin. Mint az illiberális és antimodernista Leo Strauss filozófus Az üldöztetés és az írás művészete című könyvében kifejtette, a tömegek számára veszélyes a tudás, hiszen lerombolja a békés társadalmi együttéléshez szükséges mítoszokat és normákat. Ezért – érvelt Strauss – a felelősen gondolkodó kiválasztott bölcseknek nem szabad széles körben terjeszteniük a tudást és az ismereteket.

Mára a liberálisok is egyre inkább magukévá teszik ezt a nézetet – véli Berg és Baskin. A haladó baloldali és liberális értelmiség az ideológiai hegemónia érdekében elfojtja a vitát, hiszen az elbizonytalaníthatná a tömegeket. Márpedig tömegbázis nélkül aligha lehet győzelemre vinni a baloldali liberális eszméket. Hovatovább már az értelmiség főhadiszállásán, az egyetemeken is egyre nehezebb kényes témákról érdemi vitát folytatni a baloldali diákok dogmatizmusa miatt.

Ha a politikai korrektség győzedelmeskedik, azzal mindenki rosszul jár – figyelmeztet Berg és Baskin. Az értelmiség végképp elveszíti társadalmi jelentőségét, vagy, ami még rosszabb, az ideológiai propaganda eszköze lesz. A nyilvánosság pedig a dogmatikus eszmék csataterévé válik, ahol mindent az ideológiai hovatartozás határoz meg, és ahonnét teljességgel kiszorul a józan ész és az érdemi vita.