„A multikulturalizmus egy emberöltőn át fontos haladó gondolatnak számított. Mára viszont problematikussá vált mások kultúrájának kedvelése: nézni szabad, de a más kultúrákból való kölcsönzés miatt könnyen lopással és érzéketlenséggel vádolhatnak meg” – írja Matthew Stewart, a Boston University irodalmára a City Journalben.
Egyre népszerűbb a kulturális kisajátítás elmélete. Mint arról a Metazin is beszámolt, a magyarul gyakran némileg félrevezető módon kulturális kisajátításnak is fordított kifejezés elítélő megnevezése annak, ha egy történelmi igazságtalanságokat elszenvedett kulturális, nemzeti, vallási avagy etnikai kisebbség kulturális hagyományát, történelmét vagy szimbólumait az adott csoporthoz nem tartozó egyén használja fel. Az elmúlt években írókat és képzőművészeket támadtak azzal, hogy üldözött kisebbségek történeteit használják fel illegitim és etikátlan módon. A kultúra „jogosultság nélküli” használatát a gyarmatosításhoz és a kizsákmányoláshoz hasonlítják: a művészek – úgymond – úgy húznak hasznot egy-egy elnyomott csoport történelméből és kultúrájából, hogy maguk (őseik) nem voltak elszenvedői a történelmi igazságtalanságnak.
Sőt, mint Stewart felidézi, nemcsak sikeres és híres emberekkel szemben hangzik el a kulturális kisajátítás vádja, hanem mindennapi esetekben is. A Halloween alkalmából sombrerót öltő nem mexikói diák, vagy a hagyományos kínai öltözéket, csipaót viselő fiatal fehér lány is a rasszizmus gyanújába keveredik. Egyes spanyol ajkúak azt is nehezményezik, ha „fehérˮ lányok karikafülbevalót viselnek (jóllehet a latin-amerikai országokból származó amerikaiak többsége is fehérnek vallja magát). Ha ez így folytatódik, hovatovább a jógázók sem érezhetik magukat biztonságban.
A kulturális kisajátítás Susan Scafidi jogászprofesszor által kidolgozott elmélete arra a gondolatra épül, hogy a kultúra kollektív tulajdonnak tekintendő. Hasonlóan a szerzői jog által védett szellemi alkotásokhoz, a kultúrát csak az adott közösséghez tartozók birtokolhatják és használhatják föl.
Stewart utal rá, hogy ez a logika, miközben a rasszizmussal szemben igyekszik minden korábbinál határozottabban fellépni, maga is a rasszizmus logikáját követi, hiszen a kultúrát egy etnikai csoport kizárólagos tulajdonának tekinti, és az egyén etnikai hovatartozása alapján ítél helyesnek vagy helytelennek egy-egy cselekedetet.
A kulturális kisajátítás elméletének logikája ráadásul a sokszínűség elvének is ellentmond – teszi hozzá Stewart. Hiszen a „butik-multikulturalizmusˮ helyesli, ha más kultúrák értékét a kultúra elemeinek átvételével ismerjük el. Ha viszont csak az adott etnikai csoporthoz sorolt egyének használhatják az adott kultúrát, akkor a progresszívoknak választaniuk kell a multikulturalizmus és a kulturális kisajátítás elve közül.