Mértékadó összeesküvés-elméletek

2020. május 24.
Mértékadó összeesküvés-elméletek

A mértékadó média is egyre inkább átveszi a közösségi oldalak és az internetes fórumok stílusát. Szenzációhajhásszá válik, és legfőbb célja a szektás csordaszellem kiszolgálása, akár a tények elferdítése, a kritikák elhallgatása, sőt összeesküvés-elméletek gyártása árán is.

Ben Smith cikke tökéletesen bemutatja a Trump-években megjelent médiabetegséget, amely rohamos tempóban rombolja az újságírás becsületét és a médiába vetett bizalmat” – olvassuk Glenn Greenwald neves oknyomozó újságíró tollából az Intercept magazinban.

Greenwald Ben Smithnek a New York Timesban megjelent írására reagál, amely a Weinstein-botrányt kirobbantó ifjú sztárújságírót, Ronan Farrow-t bírálja. Azzal vádolja Farrow-t, hogy cikkeiben tendenciózus és ferdít. Sőt, az alaptalan vádaskodás sem idegen tőle, például egy elvben tényfeltáró cikkben, amely a – szintén elvben – tekintélyes New Yorkerben jelent meg, minden bizonyíték nélkül azt állítja, hogy Trump elnök korábbi ügyvédje az orosz kormánytól kapott pénzt.

Greenwald szerint Farrow példája egyáltalán nem kirívó, viszont jól mutatja a média állapotát. Greenwald cikkek tucatját idézi az elmúlt évekből annak bemutatására, hogy milyen mértékben harapódzott el a mértékadó sajtóban a paranoiás és tendenciózus hangvétel, az összeesküvéselméletek terjedése és a teljesen alaptalan vádaskodás. Felidézi, hogy a Trumppal szemben kritikus sajtóban egyre-másra jelentek meg az összeesküvés-elméletek az elnök és az orosz kormány állítólagos összejátszásáról, választási csalásról és egyebekről. Mégpedig nem szennylapokban, hanem a mértékadó liberális baloldali médiában, tekintélyes újságírók tollából. A USA Today állítása szerint Putyin elnök zsarolja Trumpot. A Washington Post, az ország állítólag legkomolyabb napilapja pedig azt írja, hogy Oroszország átvette az amerikai áramhálózat fölötti uralmat és újságírókat pénzel.

Az elharapódzó paranoiát Greenwald mindenekelőtt a közösségi oldalak népszerűségével és a média elsivatagosodásával magyarázza. A fősodorhoz tartozó média egyre kevesebb embert érdekel, ezért kevesebb újságíróra, és főleg kevesebb költséges és időigényes tényfeltárásra van pénz. Az olvasók nem tájékozódni akarnak az újságokból, hanem saját politikai meggyőződésük igazolását várják tőlük. Greenwald szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy a mértékadó média is kapitulál: lemond arról, hogy objektíven tájékoztasson. Helyette a közösségi oldalakkal verseng az olvasók kegyeiért. Ebben a csatában pedig csak akkor van esélye, ha olyanná válik, mint a közösségi oldalak: szektás véleménygettóvá, ahol a politikai cél és az ideológiai meggyőződés előbbre való, mint a tények. Azt, aki szembe akar menni az adott véleménygettó meggyőződésével, kiátkozzák. Nem meglepő hát, ha az újságírók is egymásra licitálnak az összeesküvéselmélet-gyártásban – véli Greenwald.

Azt persze ő sem tudja, hogyan lehetne megállítani a fősodorhoz tartozó média színvonalának zuhanását. Mindenesetre nincs még minden veszve: a Trump-ellenes alaptalan vádaskodást és szektás újságírást bíráló cikkek egyike a New York Timesban, másika pedig a szintén baloldali Interceptben jelenhetett meg.