Aszimmetrikus összeesküvés-elméletek

2020. július 30.

Kutatások szerint a jobb- és a baloldaliak egyaránt hajlamosak elfogadni az összeesküvés-elméleteket – még ha nem is hiszik el őket, mégis kiállnak mellettük, hogy demonstrálják politikai hovatartozásukat. De miért véli úgy a többség, hogy a jobboldalra jellemzőbb az összeesküvés-elméletek támogatása?

A bal- és a jobboldalnak egyaránt megvannak a maguk kedvenc összeesküvés-elméletei, miközben egymást vádolják ideológiai elvakultsággal. Igaz, leginkább a jobboldal kap a kritikákból” – írja Ross Pomeroy, a RealClearPolitics publicistája.

Az elmúlt években számos elmélet próbálta megmagyarázni, miért olyan népszerűek manapság az összeesküvés-elméletek. Sokak szerint a korábban a politikai paletta peremén létező nézetek az információbőség miatt fertőzték meg a társadalmat. Mások a relativizmust felkaroló értelmiség számlájára írják az összeesküvés-elméletek népszerűségét, míg megint mások a politikusokat hibáztatják.

Abban mindenesetre nagyjából egyetértés van, hogy az összeesküvés-elméletek terjedése társadalmi válságtünet: a kontrollvesztés, a kiszolgáltatottság és az elidegenedés kísérőjelensége. Nem véletlen, hogy válság idején virágoznak teljes pompájukban. Pomeroy felidézi, hogy sokan az 5G hálózatokkal hozták kapcsolatba a koronavírust, de más ostoba magyarázatok is hódítanak ezzel kapcsolatban.

A közéletben leginkább a jobboldalt vádolják az összeesküvés-elméletek támogatásával. Ez persze nem új jelenség, hiszen már Theodor W. Adorno is az összeesküvés-elméletekkel való rokonszenvezést tartotta az autoritárius személyiség egyik fontos ismertetőjegyének. Pedig összeesküvés-elmélet nemcsak jobb-, hanem baloldali változatban is kapható. Sőt, kutatások szerint a jobboldaliak nem is hajlamosabbak elfogadni őket, mint a baloldaliak. A jobboldaliak nagyjából hasonló arányban gondolják, hogy Obama elnök valójában Kenyában született, mint ahány liberális tudni véli, hogy a 2001. szeptember 11-i támadásokat a Bush-kormány szervezte. Hozzátehetjük, hogy az összeesküvés-elméletek melletti kiállás világnézeti hovatartozástól függetlenül gyakran inkább a politikai tábor iránti elköteleződés kifejezése. Hugo Mercier francia kognitív tudós néhány hónapja megjelent monográfiájában azt mutatja ki, hogy az emberek sokkal kevésbé hajlamosak hitelt adni az ostoba elméleteknek, mint általában hisszük – mégis kiállnak mellettük, hogy demonstrálják politikai szekértáboruk iránti hűségüket.

Mi magyarázza, hogy általában a jobboldaliakat tekintik hajlamosabbnak az összeesküvés-elméletek elfogadására? Pomeroy utal Joseph Uscinski és Joseph M. Parent politológusok klasszikus művére, amelyben a szerzők egyebek mellett az állítják, hogy azért vádolják a jobboldalt mégis többször összeesküvéselmélet-gyártással, mert a mértékadó elit – különösen a média- és az egyetemi elit – zömében baloldali. A szellemi elit tagjai maguk is politikai szereplők, és igyekeznek a jobboldalt holdkórosok gyülekezetének, saját táborukat pedig józannak és racionálisnak beállítani. Mivel ők a társadalmi tudás közvetítői, az összeesküvés-elméletek megoszlásával kapcsolatos összeesküvés-elméleteik könnyen és gyorsan terjednek.