A finn fehérek privilégiuma

2020. augusztus 11.

Az antikapitalista baloldali szerző képmutatással és pótcselekvéssel vádolja azokat az európai kozmopolita fiatalokat, akik a Black Lives Matter szlogenjeit átvéve, „a fehér kiváltság" és a feketék elnyomása ellen tüntetnek, és saját hazájuk társadalmi problémái helyett Amerika bajaival foglalkoznak.

Vajon mit jelenthet a fehér kiváltság Finnországban, Lengyelországban avagy a Balkánon?” – kérdezi Alex Hochuli Sao Paulo-i publicista a Damage antikapitalista baloldali magazinban.

Hochuli felidézi, hogy az amerikai George Floyd halála után a világ számos országában szerveztek tüntetéseket a Black Lives Matter szellemében. Nem pusztán szimpátiatüntetéseket, hanem az intézményes rasszizmus és a feketék hátrányos megkülönböztetése elleni demonstrációkat. Olyan országokban is, ahol a feketékkel szembeni történelmi elnyomás nehezen értelmezhető – például Finnországban, Lengyelországban, Svédországban, Új-Zélandon, Szíriában és Irakban.

A tüntetők nemcsak az amerikai rasszizmus és rendőri brutalitás ellen tiltakoztak – írja Hochuli. Hanem úgy tettek, mintha a Black Lives Matter ügye számukra is húsba vágó lenne, mintha maguk is személyesen érintettek lennének az ügyben, mintha ők is az amerikai társadalom tagjai lennének, vagy mintha hazájukban is az Amerikát lebénító problémák lennének a fő bajok.

A Black Lives Matter globális népszerűségének egyik oka minden bizonnyal a kulturális amerikanizálódás, illetve az amerikai média befolyása. Ám nem pusztán erről van szó – véli Hochuli. Hanem arról, hogy a Black Lives Matter ügye mellett kiálló haladó szellemű, woke, vagyis faji éber tüntetők demonstrálhatják a jó ügy melletti elkötelezettségüket. Az amerikai tüntetéshullám azért is kiválóan alkalmas erre, mert a többnyire városi, kozmopolita fiatalok olyan ügy mellett állhatnak ki, amelynek semmi köze nincsen hazájuk és társadalmuk problémáihoz.

Hochuli attól tart, hogy az amerikai faji ügyek felkarolása még inkább háttérbe szorítja a hazai szegénység és elnyomás problémáit. Mert hogy elnyomás Finnországban is van, afelől neki szemernyi kétsége sincs. „A globális Black Lives Matter mozgalomban részt venni sokkal egyszerűbb, mint szembenézni saját hazánk – elnézést a szóviccért – nem fekete-fehér problémáival.” Németországban például közel százezer ember vonult utcára a Black Lives Matter jelszavával tüntetve, bezzeg a februári hanaui rasszista gyilkosságok nem váltottak ki ilyen reakciókat – panaszolja fel Hochuli.

Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Aarushi Punia indiai irodalomkutató a szintén baloldali New Politics hasábjain. Ő is képmutatással vádolja a Black Lives Matter mellett kiálló jómódú honfitársait, amiért az indiai kasztrendszert eltűrik, miközben az amerikai fehérek állítólagos előjogai és a feketék diszkriminációja ellen viszont lelkesen tüntetnek.