Franciaország rálép a Covid-fékre

2021. július 20.

Meddig mehet el az állam a Covid-járvány megfékezését célzó intézkedésekben? Már az egész 12 éven felüli lakosság kötelező beoltása is szóba került Franciaországban, de ettől azért egyelőre visszarettent a kormányzat.

A tilalmaknak időben korlátozottnak kell lenniük, és nem terjedhetnek ki olyan tevékenységekre, amelyeknek szabadságát az alkotmány garantálja” – idézi Michel Lascombe alkotmányjogászt a 20 minutes közéleti honlapon Hélène Sergent.

Emmanuel Macron köztárssági elnök július 4-én, a Bastille bevételének évfordulóján megkongatta a vészharagot. Ismét nő a Covid-megbetegedések száma, és ha az állam nem avatkozik be, a mai 1,4-es fertőzési ráta heteken belül 2-re emelkedhet, vagyis minden fertőzött további kettőnek adhatja át a betegséget. Az elnök áprilisban, amikor bevezették az oltási igazolványt, kifejezetten megígérte, hogy nem teszik majd ennek birtoklásától függővé a hétköznapi életvitelhez tartozó helyszínek (színházak, mozik, éttermek) látogatását. Jó két hónappal később már így nyilatkozott: „Jobb a nem oltottakat korlátozni, mint mindenkit.” Eddig csak a nagyobb rendezvények látogatóitól követelték meg a Covid-igazolvány felmutatását. Most először a mozik és a színházak látogatóitól, augusztustól a kávéházak és az éttermek vendégeitől. Ugyancsak kötelező lesz az igazolvány felmutatása a távolsági közlekedés eszközein, valamint a plázákban és a kórházakban.

Két ellenvetés is felmerült az ilyen intézkedésekkel szemben. Annabelle Pena alkotmányjogász kifogásolja, hogy ily módon hatósági joggal ruházzák fel az olyan szolgáltatókat, akiknek erre normális esetben nincs felhatalmazásuk. Nevezetesen kötelező lesz igazoltatniuk a vendégeiket. Másodsorban pedig személyes adatokhoz juthatnak. Őszerinte a Covid-igazolvány széleskörű használata voltaképp a kötelező védőoltás álcázott formájának tekinthető.

Michel Lacombe alkotmányjogász nem megy ilyen messzire, csak azt tartja elkerülhetetlennek, hogy az ilyen intézkedésekhez törvényt alkossanak. Az Alkotmánytanács, amely a törvények és az államigazgatási határozatok alkotmányossági felülvizsgálatára hivatott, májusban minősítette utólag törvényesnek a korábbi szigorú korlátozásokat, éppen azzal az indoklással, hogy parlamenti felhatalmazás volt rájuk. Határozatából az is kiderül, hogy az éttermek bezárása és más hasonló intézkedések azért is törvényesek lehettek, mert ezeknek a helyeknek a látogatásához nem fűződik alkotmányban szavatolt jog. Nem úgy a vallási szertartásokhoz vagy a politikai rendezvényeken való részvételhez. Az alkotmányjogász egyértelműnek tartja, hogy a vallási és politikai rendezvényeket a kormány a közegészségügy és a járványvédelem nevében sem tilthatja meg, és nem teheti függővé a jelenlévők beoltottságától.

Mármost joga van-e az államnak ahhoz, hogy kötelezővé tegye a védőoltást? Éppen nemrégiben vesztett pert egy házaspár, amely egyik gyermekét nem akarta alávetni egy régóta kötelező védőoltásnak. Az Alkotmánytanács hatályban tartotta a százhúsz éves jogszokást, amelynek értelmében a kötelező védőoltás elvben nem alkotmányellenes, hiszen az államnak kötelessége a közegészségügyről gondoskodni. Csak az a kérdés, milyen mértékben tekinthető arányosnak és szükségesnek a kötelező védőoltás elrendelése.

Ez pedig a Covid esetében nagy kérdés. Az Egészségügyi Akadémia, a kormány tudományos tanácsadó testülete szükségesnek tartaná a védőoltás kötelezővé tételét, mondván, hogy különben nem érhető el a nyájimmunitás, és beláthatatlan, mikor lesz vége a járványnak. Ugyanezen a nézeten van az Egészségügyi Hatóság is, de egyelőre csak az egészségügyi és az idősgondozási intézményekben írná elő a személyzet beoltását. Macron elnök ezt a javaslatot fogadta meg, és szeptember közepéig adott határidőt az egészségügyieknek és az idősgondozóknak, hogy beoltassák magukat. Különben elveszíthetik az állásukat. Ilyesmire a háború óta nem volt példa Franciaországban. Mint azonban Xavier Bioy jogászprofesszor megjegyzi a magát „egyes számú jogász agytrösztnek” nevező Club des Juristes honlapján, az államnak csak akkor nem lenne joga oltásra kötelezni egyelőre egyes dolgozói kategóriákat, de később esetleg akár a teljes lakosságot, ha a vakcina csupán az egyes embert védené. Mivel azonban a fertőzés továbbadását is korlátozza, kötelezővé is tehető. De csak akkor, ha másként nem állítható meg a járvány.