Nyomtatás

A távmunka bizalmi válságot okoz?

2021. november 28.

A demokratikus intézményekbe és az elitbe vetett bizalom évtizedek óta csökken. A koronavírus tovább ronthat a helyzeten – kutatások szerint ugyanis a távmunkában dolgozók egymással szemben is bizalmatlanná válnak.

A bizalom-recesszió korát éljük” – írja Jerry Useem az Atlantic magazinban a koronavírus miatti lezárások és a társadalmi bizalom összefüggését vizsgáló tanulmányokat összegezve.

Egy finn munkavállalókkal végzett nagymintás kutatás kimutatta, hogy a távmunkában dolgozó alkalmazottak körében jelentősen csökken a mások iránti bizalom. Félév otthoni munkavégzés után az alkalmazottak egymásban és feletteseikben is kevésbé bíztak, mint korábban. Hasonló következtetésre jutott egy ausztrál felmérés is. Mindez persze nem meglepő – az IBM még 2017-ben, a koronavírus megjelenése előtt leállította a távmunkával folytatott két évtizedes kísérletezését, mivel úgy ítélte, hogy rossz hatással van a munkavégzés hatékonyságára.

Hogy miért csökken a bizalom az otthoni munkavégzés hatására? Useem szerint azért, mert az emberszabású majmokhoz hasonlóan az összetartozás és a bizalom kialakításában számunka is fontos a fizikai közelség. Igaz, mi nem kurkásszuk egymást, de számos kutatás igazolta, hogy a munkahelyi pletykálkodás segít a bizalomépítésben. A felszínes, banális csevegés segít személyes kapcsolatot kiépítenünk kollégáinkkal, amelyet aztán a közös feladatmegoldásban kamatoztathatunk. Távmunkában erre aligha van alkalom.

A bizalomvesztésnek nemcsak mikroökonómiai következményei vannak, hanem az egész társadalom és a gazdaság működésére is kihat – figyelmeztet Useem. Már Adam Smith is tisztában volt vele, hogy a demokratikus jogrend és a szabadpiac működéséhez elengedhetetlen a társadalmi bizalom. Kenneth Arrow Nobel-díjas közgazdász úgy vélte, hogy minden kereskedelmi tranzakcióhoz szükséges a bizalom valamilyen foka, és számos kutatás igazolta, hogy a bizalom jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Egyes felmérések még számszerűsítik is a bizalom gazdasági hasznát: Paul J. Zak és Stephen Knack 1998-as tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy a bizalom 15 százalékos csökkenése évi fél százalékkal veti vissza a GDP-t.

Useem attól tart, hogy a pandémia hatására általános bizalomvesztés-spirál alakulhat ki. Francis Fukuyama már a vírus megjelenése előtt is arra figyelmeztetett, hogy a társadalom alapintézményeibe és az elitbe vetett bizalom évtizedek óta csökken, és mára sosem látott mélységbe zuhant. Aligha javított a helyzeten a teljesítmény, amelyet a szakértelmiség nyújtott a pandémia idején. A távmunka miatt bekövetkező társadalmitőke-csökkenés újabb fordulat ebben a spirálban.