Ukrajna és a héják igaza

2022. február 27.

Sok elemző és véleményvezér még napokkal, sőt órákkal Ukrajna megtámadása előtt is kizártnak tartotta, hogy Oroszország offenzívát indít. Volt, aki háborús uszítással vádolta a kormányokat, amelyek hírszerzési információk alapán előre jelezték a támadást. A konzervatív publicista szerint ideológiai elfogultság volt a háttérben.

Sokan gúnyolódtak az amerikai és számos európai kormány figyelmeztetésén, hogy Oroszország Ukrajna lerohanására készül. Márpedig pontosan ez zajlik. Bal- és jobboldalon egyaránt gyermeteg meggyőződéssel hangoztatták, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei eltúlozzák a háborús fenyegetést, és azzal vádolták Bident, hogy a külpolitikai problémák felnagyításával akarja elvonni a figyelmet belpolitikai nehézségeiről. Visszatekintve mindez igen naivnak tetszik” – írja  Oliver Wiseman a Spectator magazinban.

Az információs háború mindig is része volt a hadviselésnek, ám az internet korában talán minden korábbinál fontosabb. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbanása óta eltelt napokban kormányok mellett önkéntesek is beszálltak az álhírgyártásba. A propaganda megfékezése érdekében a globális közösségi oldalak cenzúrázni és tiltani kezdték az orosz kormányközeli tartalmakat. Az orosz kormány pedig a közösségi oldalak elérését próbálja korlátozni, ezzel is akadályozva, hogy az oroszok a kormánytól független forrásokból is tájékozódjanak.

Hogy háború idején nehéz eligazodni, abban nincs semmi meglepő. Annál különösebb viszont, hogy sok elemző és véleményvezér még a támadás megindulása előtti utolsó napokban is kizártnak nevezte az offenzívát. Mint azt Wiseman felidézi, sokan – különösen a radikális baloldalon és a radikális jobboldalon – az orosz kormánypropaganda szólamaihoz hasonló érveléssel bagatellizálták a helyzetet. Igaz, az orosz vezetés, élén Putyin elnökkel, tagadta, hogy támadni tervez, de az amerikai és számos európai kormány hírszerzési információk alapján előre és nagy pontossággal figyelmeztetett a veszélyre. Ezt azonban csak a demokrata párti és a republikánus keményvonalas héja kisebbség vette komolyan, őket viszont sokan háborús uszítónak nevezték. Ma már tudjuk, hogy a héják éleslátóbbak voltak, mint a galambok.

Wiseman a galambok melléfogását politikai rövidlátásukkal magyarázza. Az amerikai elemzők és politikusok szinte mindent a kultúrharc és a belpolitika fényében értelmeztek. A konzervatív Wiseman felidézi, hogy Putyin eleve rokonszenvet ébreszt a radikális jobboldalon, például Steve Bannon egykori elnöki tanácsadónál is, mert elutasítja a woke és a gender ideológiát. A radikális baloldal pedig az amerikai imperializmus folytatásának tekintette az orosz veszéllyel kapcsolatos felhívásokat.

Sőt, az orosz agressziót még a támadás megindulása után is belpolitikai szempontok alapján értelmezik – jegyzi meg cikke végén Wiseman. A CNN – említi példaként – azt állította, hogy az orosz invázió egyenes folytatása a 2016-os amerikai elnökválasztást kísérő orosz hacker-akcióknak és a kongresszus tavaly januári ostromának. De, teszi hozzá gyorsan Wiseman, Trump is hozta a szokásos formáját, amikor arról beszélt, hogy Putyin azért indított Ukrajna ellen háborút, mert Amerikát meggyengítették a választást szerinte 2020-ban elcsaló demokraták.