Gyűlölet – beszéd és tett

2022. április 3.

Az internetes gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szorgalmazók szerint a szélsőséges online fórumok nemcsak a radikális nézeteket erősítik, hanem az erőszakos cselekedetekre is hajlamosabbá tesznek. Erre azonban kevés a bizonyíték. Sőt, egyes kutatások szerint a cenzúra hajtja a vizet a radikálisok malmára.

„Egyre többen követelik a gyűlöletbeszéd és az erőszakos, szélsőséges tartalmak cenzúráját a közösségi oldalakon. Ám kevés rá a bizonyíték, hogy az online uszítás a való életben is radikalizálódáshoz vezet” – foglalja össze az online radikális tartalmak tiltásának hatását vizsgáló átfogó tanulmányát két gyűlöletbeszéd-szakértő, Bill Ottman és Jesse Morton a Quillette magazinban.

A szélsőséges tartalmak tiltását követelők alapvetése, hogy az online radikális közösségek és a gyűlöletbűncselekmények között szoros összefüggés áll fent. Tömören fogalmazva: az internetes uszítás olyan szélsőséges attitűdök kialakulásához vezet, amelyek hatására a radikalizált egyének a való világban is hajlamosak lesznek az erőszakra.

Ottman és Morton szerint azonban nincs meggyőző bizonyíték a fenti összefüggésre. Egy 2018-as tanulmány több mint ötezer iszlamista, neonáci és fehér faji felsőbbrendűségi fórumot vizsgáló empirikus kutatás adatait áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy a szélsőséges tartalmakat tudatosan keresők körében magasabb ugyan az erőszakra való hajlam, ám a fórumokra véletlenül betévedők nem válnak erőszakosabbá az online uszítás hatására. Egy néhány évvel korábbi felmérés szintén úgy találta, hogy a közösségi fórumok leginkább azok esetében vezetnek radikalizálódáshoz, akik valódi, offline életükben is radikális csoportokkal kerülnek kapcsolatba. Vagyis a szélsőséges online propaganda önmagában kevés ahhoz, hogy valakiből gyűlöletbűnöző legyen – foglalja össze Ottman és Morton a szakirodalmat.

Sőt, a közösségi fórumok cenzúrája még céljával ellentétes eredményre is vezethet. Ottman és Morton újabb kutatásokat idéz, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a nagy közösségi oldalakról kitiltottak olyan alternatív fórumokat keresnek, ahol szabadabban terjednek az összeesküvés-elméletek. A cenzúra és a kitiltás ráadásul megerősíti őket abban a hitükben, hogy üldöztetés áldozatai. Az alternatív fórumok még zártabb és szélsőségesebb véleménybuborékként működnek, így ezeken kisebb az esélye annak, hogy a radikális közösségek látogatói más véleményekkel szembesüljenek.