Abortusz és demokrácia

2022. június 30.

Jobb- és baloldal egyaránt korszakhatárnak tekinti, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság határozata alapján az abortusz immár nem tartozik az alkotmányos alapjogok közé. A washingtoni jogászprofesszor szerint azonban nem sok minden fog változni. Hacsak az nem, hogy mostantól nem bírók döntenek a jogi keretekről, hanem az állampolgárok, ahogyan az egy demokráciában szokás.

A Legfelsőbb Bíróság kilenc bíró helyett polgárok millióira bízta az abortusz szabályozását” – kommentálja a döntést Jonathan Turley washingtoni jogászprofesszor a USA Today hasábjain.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság nem keltett meglepetést az abortuszt alapjognak nyilvánító 1973-as döntés visszavonásával, hiszen a többségben lévő konzervatív bírák által támogatott határozat tervezete már hetekkel korábban kiszivárgott. A botrány azonban így sem maradt el. A „választáspárti” baloldalon sokan súlyos jogkorlátozásnak, a női önrendelkezés sérelmének minősítették a döntést. Biden elnök is ebben a szellemben nyilatkozott. A jobboldali politikusok többsége viszont üdvözölte a bíróság határozatát, amely szerintük a megfogant emberi életet védi. Egyes konzervatívok egyenesen „életpárti forradalomról” beszélnek. A döntés után tüntetések és kisebb utcai zavargások is kitörtek. Több állam máris betiltotta a terhességmegszakításokat.

A határozat bírálói azonban nemcsak azért tiltakoztak, mert 29 év után az abortusz nem élvez többé szövetségi szintű védelmet, hanem azért is, mert attól tartanak, hogy a határozat további konzervatív szigorítások előtt nyitja meg az utat. Elterjedt híresztelések szerint akár a fogamzásgátlás korlátozása is szóba jöhet majd, sőt, talán a fehérek és fehérek közötti házasság joga is veszélybe kerülhet. A Legfelsőbb Bíróság liberális tagjai is utaltak erre a lehetőségre kisebbségi ellenvéleményükben. Szerintük az abortusz jogának korlátozása precedenst teremthet nemcsak a fogamzásgátlás, hanem a melegházasság betiltására, sőt, az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat szankcionálására is. Érdekesség, hogy Clarence Thomas és Brett Kavanaugh konzervatív bírák párhuzamos véleményükben szintén erre hívták fel a figyelmet, csak éppen más előjellel: ők ugyanis a szodómia és a melegházasság liberalizálását elrendelő döntéseket is felülvizsgálnák az abortusz után.

Turley szerint alaptalanok az aggodalmak, hiszen a bíróság nem tiltotta be az abortuszt, pusztán azt mondta ki, hogy az alkotmány nem írja elő a magzatelhajtás szövetségi szintű legalizálását. Vagyis az abortuszra vonatkozó szabályokat választott politikusoknak kell tagállami szinten meghatározniuk. Márpedig, ha szűken is, de az Egyesült Államokban többségben vannak azok, akik a terhesség harmadik hónapjának végéig támogatják az abortusz jogát. Azokban az államokban, ahol a választáspártiak vannak többségben, a jövőben sem kell fordulatra számítani, sőt, mint a többségi véleményt megfogalmazó Samuel A. Alito is megemlítette, arra is lehetőségük lesz, hogy az eddiginél szélesebb körben engedélyezzék a terhességmegszakítást.

Azt persze Turley is elismeri, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése után az abortusz kérdése ismét a politikai csatározások meghatározó eleme lesz. Szerinte azonban ez így van jól. Elvégre mégiscsak demokratikusabb, ha a választók, és nem egy kilenctagú testület dönt egy ilyen fontos, ám legalább annyira megosztó kérdésben.