Demokratikus cenzúra

2022. július 17.

Az Európai Unió német mintára szűrné ki az illegális online tartalmakat. A dán jogvédő szerint hiába igyekszik tiszteletben tartani a véleményszabadságot, az új szabályok lehetőséget teremtenek a cenzúrára. Nem véletlen, hogy elnyomó rezsimek is előszeretettel másolják.

Saját értékeit árulja el a demokrácia, ha a szélsőjobboldal visszaszorítása érdekében korlátozza a szólásszabadságot” – kommentálja az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó rendelettervezetét a Tageszeitungban Jacob Mchangama dán emberi jogi aktivista, A szólásszabadság története Szókratésztől a közösségi médiáig című könyv szerzője. 

A digitális szolgáltatásokra vonatkozó új uniós szabályokat (a DSA-t) július elején fogadta el az Európai Parlament, az Európai Tanács pedig szeptemberben hagyhatja jóvá. Az előreláthatólag 2024-től hatályos új szabályok célja az uniós polgárok jogainak védelme az interneten. A DSA egyebek között az illegális tartalmak kiszűrésének alapelveit is rögzíti. A vonatkozó szabályozás a 2017-ben elfogadott német tartalomszűrési törvény irányelveit követve kötelezi az internetszolgáltatókat az oldalaikon megjelenő illegális tartalmak, például a társadalmi szempontból kártékony álhírek és az uszítás kiszűrésére és eltávolítására.

Bár a DSA többször kiemeli, hogy célja nem a szólásszabadság korlátozása, hanem csak a szigorúan illegális tartalmak kiszűrése, Mchangama szerint a szabályok lehetőséget teremtenek a cenzúrára. Mchangama többek között azt kifogásolja, hogy az EU az internetes nagyvállalatokra bízza az illegális tartalmak megítélését. Igaz, transzparens módon kell eljárniuk és döntéseik bíróságon is megtámadhatók, a szolgáltatóknak mégiscsak maguknak kell dönteniük arról, hogy a felhasználók által kifogásolt tartalmakat jogszerűtlennek tekintik, és eltávolítják-e. A helyzetet súlyosbítja, hogy a DSA értelmében a kifogásolt tartalmakról a lehető legrövidebb idő alatt kell dönteni. Ezt a gyakorlatban képtelenség megvalósítani, hiszen minden egyes tagállamban eltérő az illegális tartalmakra vonatkozó szabályozás. Nem véletlen, hogy a tagállamok bíróságainak is nagyjából két évbe szokott telni, hogy döntést hozzanak a gyűlöletbeszéd-keresetekben. Mchangama szerint a szoros határidő könnyen arra indíthatja szolgáltatókat, hogy a súlyos pénzbírság elkerülése érdekében a gyűlölködő, ám törvénybe nem ütköző tartalmakat is cenzúrázzák (a DSA mintájául szolgáló német szabályozás esetében is ez történt). Márpedig az ilyen, kifogásolható, de nem törvénytelen tartalmakból van több: Mchangama korábbi kutatása szerint a dán Facebook-hozzászólásoknak 1,4 százaléka gyűlölködő, ám mindössze 0,0066 százaléka törvénytelen.

Mchangama attól tart, hogy az uniós szabályozás az EU-n kívül is súlyos mellékhatásokkal járhat. Az elmúlt években több mint húsz országban fogadtak el a DSA-hoz hasonló, szintén a német tartalomszűrési szabályokon alapuló törvényeket. Egyebek között Oroszország, Venezuela, Belarusz és Törökország is a német normák átvételével vezetett be online cenzúrát.