Politika és boldogság

2022. szeptember 4.
Politika és boldogság

Kutatások tömkelege állítja, hogy a konzervatív világnézetűek boldogabbnak vallják magukat, mint a liberálisok. Mégpedig azért, mert az egyéni érdemmel és szorgalommal magyarázzák a sikert, és nem rendszerszintű okokkal.

Miért boldogabbak a konzervatívok, mint a liberálisok?” – mereng Ross Pomeroy a RealClearPolitics magazinban.

A politikai attitűdök kognitív és pszichológiai vonatkozásainak kutatása önálló iparággá nőtte ki magát. Hála a tudománynak, mindenki találhat igazolást saját nézeteinek felsőbbrendűségére. Elterjedt nézet például, hogy a félelem és a végesség érzete konzervatív reflexeket hív elő az emberből. Más tanulmányok szerint a konzervatív attitűd a rend iránti vágyból és a bizalmatlanságból fakadhat, a liberálisok pedig kiszolgáltatottság-érzésük okán akarják növelni az állami újraelosztást.

Számos kutatás foglalkozik a politikai beállítottság és a boldogság viszonyával. A témában az elmúlt ötven évben született tanulmányok döntő többsége arra a következtetésre jut, hogy a konzervatívok boldogabbak és elégedettebbek az életükkel mint a liberálisok, és kevésbé hajlamosak a depresszióra. Pomeroy szerint ez részben arra vezethető vissza, hogy a konzervatívok körében magasabb a hívők és a házasságban élők aránya. Ám ezek a tényezők nem magyarázzák a boldogságérzet különbségének egészét.

Az elmúlt tíz évben több kutatás is arra jutott, hogy a liberálisok az egyenlőtlenséggel és az egyéni érdemmel kapcsolatos nézeteik miatt boldogtalanabbak. Minél inkább az egyéni szorgalmat és érdemet (és nem az újraelosztást) tartjuk a siker és előrejutás okának, annál elégedettebbek vagyunk életünkkel. Több kutatás is azt állítja, hogy az érvényesülést az egyéni érdem függvényének tekintő konzervatívok optimistábbak és nagyobb az önbizalmuk, mint a társadalmi különbségeket rendszerszintű és ezért esetleges egyenlőtlenségre visszavezető liberálisoknak.

Persze az is lehetséges, hogy a konzervatívok sem boldogabbak, csak annak mondják magukat – jegyzi meg Pomeroy, egy újabb tanulmányra utalva, amely szerint a liberálisok gyakrabban nyilvánulnak meg pozitívan, annak ellenére, hogy ők tartják magukat kevésbé elégedettnek. Arról ma még nincs elemzés, hogy vajon a konzervatívok képmutatók-e boldogságérzet dolgában, avagy a liberálisok igyekeznek pozőrséggel leplezni boldogtalanságukat.