Ébredés a zöld álomból

2023. február 26.
Ébredés a zöld álomból

Az Ukrajna elleni orosz támadás és a szankciók nyomában fellépő energiahiány hatására drasztikusan visszaesett a megújuló energiaforrások iránti kereslet. A klímaváltozás helyett egycsapásra az energiabiztonság vált a legfontosabb energetikai kérdéssé.

„Az energiaválság ébresztő volt az egész világ számára. Rávilágított, hogy az energiaellátás sokkal sérülékenyebb, mint hittük. És arra is, hogy nem nagyon hagyatkozhatunk a zöld technológiákra. Kivétel az atomenergia, amelynek segítségével nagy mennyiségben tudunk karbonsemleges áramot előállítani” – olvassuk Ralph G. Schoellhammer bécsi politológus cikkét a Spiked magazinban.

Az elmúlt években politikusok és nagyvállalatok egymással versengve igyekeztek meglovagolni a zöld hullámot, és elnyerni a klímaváltozás megfékezése iránt elkötelezett szavazók és fogyasztók bizalmát. A fejlett országok kormányai hatalmas összegekkel támogatták a környezetbarát technológiák, mindenekelőtt a napelemek és a szélerőművek piacát.

Az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve az annak okán bevezetett szankciók azonban mindent megváltoztattak. Az orosz energiától való függetlenedés rendkívül magas árakat és energiahiányt okozott. „A klímaváltozás elleni harc helyett az energiabiztonság vált az elsődleges szemponttá.” Az energiabiztonság erősítése érdekében Európa a hagyományos energiaforrások felé fordult. Schoellhammer felidézi, hogy az elmúlt évben egyetlen európai offshore szélerőműfarm sem épült. Jelentősen visszaesett a napelemek iránti lelkesedés is. Az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy lazítani fog a klímavédelmi szabályokon, Biden elnök pedig elnapolta a fosszilis energia kiváltására vonatkozó nagyszabású terveinek megvalósítását. Aki teheti, a gáz- és az olajkitermelést próbálja növelni. Az állami támogatások csökkentése után jelentősen visszaesett a németországi elektromos autók értékesítése.

Schoellhammer a fentiek fényében biztosra veszi, hogy a korábban is igencsak ingatag lábakon álló károsanyag-kibocsátási tervek teljesíthetetlenné válnak. Különösen fájónak nevezi, hogy Németországban és Kaliforniában még a válság közepette is atomerőműveket zártak be, hiszen így még több környezetszennyező fosszilis energiaforrás felhasználására lesz szükség. Igaz – teszi hozzá a szerző – akadnak bíztató példák is: Dánia és Lengyelország atomerőművek építését tervezi (az utóbbi egyebek között moduláris reaktorokat is szeretne, miközben korlátozná a szélerőművek telepítését).