Kulturális honvédelem Ukrajnában

2023. május 21.

Az orosz támadás óta Ukrajna a korábbinál is határozottabb és átfogóbb orosztalanítást indított el a kultúrában az önálló ukrán nemzeti identitás megerősítése érdekében. Az ukrán filozófus szerint csak Putyin malmára hatja a vizet, ha mumust csinálnak az orosz kultúrából, ahelyett, hogy az orosz agresszió bírálatára használnák.  

„Vajon az ukrán kultúra arra van kárhoztatva, hogy az orosz kultúra függeléke maradjon? Nem mint annak kistestvére, hanem mint az orosz kultúra kérlelhetetlen kritikusa, amelynek tudatalattiját fogva tartja kritikája tárgya. A politikai és a kulturális függetlenséghez Ukrajnának új stratégiára lenne szüksége” – írja Anton Taraszjuk a Compact magazinban az orosz agresszió nyomában kialakult ukrán kultúrpolitika kapcsán.

Az Ukrajna ellen indított újabb orosz támadás hatalmas hullámokat vetett a kultúra területén is. Oroszország elszigetelésével egyidőben számos nyugati országban valóságos hadjárat indult az orosz kultúra ellen. Másoklkal együtt Taraszjuk is úgy véli, hogy  Dosztojevszkij és Csajkovszkij műveinek bojkottálása aligha segít az orosz hadsereg visszaszorításában. Sőt, Putyin malmára hajtja vizet, hiszen erősíti az orosz elnök állítását, miszerint a Nyugat el akarja törölni Oroszországot, népével és kultúrájával együtt.

Nem meglepő módon az ukrán kormány is intenzívebben igyekszik kiszorítani az orosz nyelvet és kultúrát. Nemcsak a Szovjetunió emlékét akarják kitörölni Ukrajnában, de orosz nyelvű könyveket zúznak be, az orosz hírességek nevét viselő utcákat átnevezik, és orosz témákat feldolgozó múzeumokat zárnak be. Taraszjuk megértéssel fogadja az ukrán nemzeti identitás erősítését, és azt is elismeri, hogy ez szükségképp az orosz és szovjet időkből való kötődések gyengítésével jár. Egyúttal azonban úgy látja, hogy az orosztalanítás visszafelé sülhet el: „hatására paradox módon Ukrajna még közelebb kerülhet Moszkvához”. Ha az ukrán kultúrpolitikát az Oroszországhoz kötődő múlt kiradírozására és a mai orosz kultúrával való kapcsolatok ideológiai felszámolására alapozzák, akkor az új ukrán nemzeti kultúrát negatív módon, de mégiscsak az orosz kultúra határozza majd meg – véli Taraszjuk. Megállapítása összecseng egyes filozófiai és szociálpszichológiai elméletekkel, amelyek szerint saját (egyéni és kollektív) identitásunkat az olyan identitások határozzák meg, amelyekkel szemben megfogalmazzuk a sajátunkat. Ha valamivel szemben határozzuk meg kultúránkat, akkor kénytelenek leszünk mindig arra figyelni és arról beszélni, amit elutasítunk. Teraszjuk hozzáteszi, hogy az orosz magas kultúra kigyomlálása amúgy sem sokat ér, hiszen az emberekre sokkal nagyobb hatással van a popkultúra, amelyet viszont aligha lehet uralni az internet korában. 

„Az ukrán politikai és a katonai győzelemnek nagyobb az esélye, mint a kulturális megújulásnak” – von mérleget Teraszjuk. Az ideológiavezérelt orosztalanítás helyett azt javasolja Ukrajnának, hogy inkább fordítsa Putyin ellen az orosz kultúrát. Ahelyett, hogy igazolná Putyin állítását, miszerint a háborút az orosz civilizáció nevében vívja, az ukránok számos orosz irodalmi művet és művészt használhatnának annak igazolására, hogy Putyin agressziója ellentétes az orosz hagyományokkal és értékekkel. Tolsztoj anarchista és antiimperialista írásai például kitűnő kiindulási pontok lennének.