„A jobboldali sajtó manipulálta a felmérés adatait” – veti jobboldali kollégái szemére Elsa de La Roche Saint-André a Libération hasábjain.
A szerző azzal vádolja a jobboldali kommentátorokat, hogy elhallgattak bizonyos adatokat, amikor az IFOP decemberi közvéleménykutatásának eredményeit ismertették. Az Europe 1 honlapja például azt írta, hogy a francia muzulmánok csaknem egyötöde szimpatizál a Hamásszal. A Le Figaro pedig úgy fogalmazott, hogy egy „kisebbség, de nem jelentéktelen kisebbség, a muzulmán franciák 19 százaléka szolidárisnak tekinti magát a Hamásszal”.
Igen ám, jegyzi meg a baloldali szerző, de bezzeg azt nem említik meg, hogy a megkérdezett francia muszlimok 25 százaléka viszont ellenszenvvel viseltetik a Hamász iránt. Pontosabban egyikük, a CNews megírja, hogy e 25 százalék elítéli a Hamász október 7-ei akcióját. Pedig az egynegyed mégiscsak több, mint az egyötöd. Az újságírónő még azt is a muszlim franciák védelmében említi, hogy a válaszadók 56 százaléka sem rokon-, sem ellenszenvet nem érez a Hamász iránt. Szerinte az IFOP-pal egybehangzóan a lapoknak azt kellett volna írniuk, hogy „csak a francia muzulmánok egy kisebbsége” rokonszenvezik a Hamásszal. De hiszen azt írták, hogy egy kisebbsége, igaz, nekik ez az egyötöd is sok volt, ezért nem tették hozzá, hogy „csak”. Egyébként a felmérésben idézett adatok szerint a francia lakosság összességében csupán három százalékot tesznek ki a Hamász szimpatizánsai.
Saint-André azt is nehezményezi, hogy a jobboldali lapok nem emelték ki kellőképpen a Palesztin Hatóság nagy népszerűségét a francia muzulmánok körében. 59 százalékuk rokonszenvezik vele. (A teljes francia lakosságnak viszont csak egytizede. Izraellel pedig 28 százaléka érez együtt, míg a muzulmán franciáknak mindössze 9 százaléka).
Ennél is súlyosabbak ítéli meg az újságíró a Le Figaro eljárását, a nagy konzervatív lap ugyanis „korlátozott többségnek” nevezte azt a 45 százalékot, amely „az izraeli gyarmatosítással szembeni ellenállás” aktusát látja a Hamasz októberi tetteiben. Holott 26 százalék inkább háborús bűntettnek, 29 százalék pedig terrorista cselekményeknek minősítette ugyanazt. Vagyis több muszlim francia ítéli el az októberi támadásokat, mint ahány helyesli. A francia össznépesség körében viszont 90 százalék ítéli el a Hamász akcióját.
De már magát a közvélemény-kuktatást is tendenciózusnak tartja Saint-André, mondván, hogy a válaszlehetőségek között nem szerepelt semleges vagy kitérő álláspont. A Libération újságírója vélelmezi, hogy ha a megkérdezettek választhatták volna a szokásos „nem tudom, nem kívánok válaszolni” megoldást is, és nemcsak az Izrael-párti avagy a Hamász-párti választ, akkor kisebb lett volna a Hamászt támogatók száma. (A kutatás vezetője erről különben úgy nyilatkozott, hogy az IFOP tapasztalatai szerint az internetes közvéleménykutatások eredményeit gyakran értelmezhetetlenné teszi a kitérő válaszok lehetősége.)
Azért azt Elsa de La Roche Saint-André sem állítja, hogy a muszlim franciák válaszai nem ütnek el radikálisan az összlakosság véleményétől, és azt sem írja, hogy megnyugtatónak tekinthetjük az eredményt.