„A Vatikán bátorítja a medjugorjei zarándoklatokat, de nem foglal állást arról, hogy csakugyan Szűz Mária jelent-e meg ott hat helybéli fiatal előtt” – olvassuk az Avvenire katolikus napilap jelentését a Hittani Dikasztérium szeptember 19-i közleményéről.
1981 júniusában hat serdülőkorú helyi lakos arról számolt be, hogy megjelent előttük Szűz Mária, és azóta egyre újabb jelenéseiről és üzeneteiről adtak hírt. Medjugorje ma már leglátogatottabb katolikus zarándokhelyek egyike, de az egyház köreiben megoszlanak róla a válemények. A „látnokok” lelkiatyját, Tomislav Vlašić helyi plábánost az egyház babonás tanok hirdetésében, továbbá a (paráználkodást tiltó) hatodik parancsolat elleni vétkekben marasztalta el, és 2020-ban a korunkban egészen kivételesen alkalmazott kiközösítéssel sújtotta.
XVI. Benedek pápa megbízásából Camillo Ruini bíboros vezetésével vizsgálóbizottság elemezte a történteket, és az első hét jelenést hitelesnek találta, a többit azonban nem. Ferenc pápa ezzel kapcsolatban „állítólagos jelenésekről” beszélt, és úgy fogalmazott, hogy „a Szűzanya nem főtávirdász, aki minden áldott nap üzeneteket közvetít”.
A szeptemberben nyilvánosságra hozott vatikáni elemzés összességében pozitívnak értékeli az üzeneteket, amelyeket a helybéliek Szűz Máriának tulajdonítanak, jóllehet némelyikkel kapcsolatban fenntartásokat hangoztat. Helyesléssel fogadja azokat, amelyekben a Szűzanya „a Béke Királynőjeként” szerepel, de nem tekinti hitelesnek azokat, amelyek apokaliptikus események bekövetkeztével riogatnak, büntetéssel fenyegetik az intelmekre nem hallgatókat, illetve azokat is, amelyek szerint Máriának saját tervei volnának a világgal. Tervei az Úrnak vannak. Az Egyház elismeri azonban, hogy függetlenül az állítólagos látnokok személyétől és történeteinek hitelességétől, Medjugorje körül felemelő mozgalom bontakozott ki. A benne résztvevők megtérések tömegeiről számolnak be, a hívek azt jelentik, hogy ott járván megerősödtek, megújultak hitükben, továbbá a medjugorjei zarándoklat házastársak tömegeinek segített megbirkózni kapcsolati problémáikkal. A Hittani Dikasztérium arra szólítja fel a híveket, hogy Medjugorjébe zarándokolva „ne az állítólagos látnokokkal való találkozást keressék, hanem Máriával, a Béke Királynőjével akarjanak találkozni”.
Gian Guido Vecchi a Corriere della Serában arra emlékeztet, hogy Ferenc pápa már a latin-amerikai indián közösségek hitéletének ismeretében is milyen tisztelettel tekintett a nép vallásos hiedelmeire, amelyek gyakran nincsenek összhangban az Egyház tanításával, de amelyekben az egyszerű emberek spontán módon mélyen át tudják adni magukat a hitnek. A Montfortánus Mária Társaság Youtube-lapján pedig Giovanni Maria Personeni szerzetes a Medjugorjével kapcsolatos hivatalos állásfoglalásról szólva úgy fogalmaz, hogy „az egyház tehát Krisztus népe mellett áll”.
Korábban Pio atyával kapcsolatban zajlott le valamelyest hasonló fordulat. Az egyszerű dél-olaszországi kapucinus barátot ötször is szigorú egyházi vizsgálat alá vetették csalás gyanújával, mivelhogy Jézushoz fűződő különleges kapcsolatának jeléül évtizedeken át sebeket viselt a Megváltó stigmáinak megfelelő testrészein, továbbá azt állította, hogy egyszerre több helyen is jelen tud lenni. A népet meggyőzte, hatalmas tábora alakult, és az Egyház ennek nem tudott ellenállni. Ott járt nála fiatalkorában a későbbi II. János Pál pápa, valamint Christian Schönborn a mai bíboros, bécsi érsek is, és mindkettőjüket lenyűgözte Pio atya igehirdetése és gyóntatása. Pio atyát végül II. János Pál szentté avatta.
Egyébként Schönborn bíboros, a nagy műveltségű teológus Medjugorjében is járt, és úgy nyilatkozott, hogy „a kegyelem egész folyamát” látta ott hömpölyögni. Akárhogy is, az elmúlt négy évtizedben negyvenhét és félmillió hívő vett részt szent áldozáson Medjugorjében, és az ott misét celebráló papok száma is biztosan meghaladja az egymilliót. A Vatikán állásfoglalása után pedig bizonyára az eddigi jó egymilliónál is többen zarándokolnak majd el évente Medjugorjébe.