Milyen lesz a Trump-doktrína? 

2025. február 4.

Donald Trump még csak alig két hete lépett hivatalba, de a világrend máris változóban van. Elemzők azt találgatják, hogy van-e rendszer Trump sokszor hajmeresztő kijelentéseiben, és ha van, ki jár jól vele. 

„Lehetséges, hogy Trump nem a 19. századi háborús politikát akarja újraéleszteni. Hanem egy olyan jövőképet követ, amelyben a szabályokon alapuló nemzetközi világrend érvényét veszíti, és a világgazdaság feletti hatalom három befolyási övezetre tagolódik: a Kína által uralt Ázsiára, az Oroszország uralta Eurázsiára és a Grönlandtól az Északi-Sarkon át Dél-Amerikai legdélibb csücskéig terjeszkedő nyugati világra” – olvassuk a Financial Timesban Michael Ignatieff egykori kanadai liberális politikustól, a Közép-európai Egyetem korábbi rektorától. 

Geopolitikai elemzők hónapok óta latolgatják, vajon milyen lesz majd Donald Trump külpolitikai doktrínája. Többségük azt jósolja, hogy olyan új világrend alakulhat, amelyben Washington az eddiginél nyíltabban és nyersebben lép majd fel saját érdekeinek képviseletében. A kereskedelmi háborúk hatására a koronavírus-járvány óta megfigyelhető deglobalizációs folyamatok felgyorsulhatnak, mivel más államok is stratégiai céljaiknak rendelik alá külkereskedelmüket.   

De ennél is súlyosabb következményekkel járhatnak Trump elnöknek a Kanada, Grönland és Panama feletti uralom megszerzésére irányuló tervei, amelyeket számos elemző a Monroe-doktrína modern változatának tekint. A Monroe-doktrínával az Egyesült Államok eredetileg az európai hatalmakat igyekezett kiszorítani az amerikai kontinensről, később pedig az Egyesült Államok területszerzését akarta legitimálni. Felélesztésével azonban Trump célja nem a birodalomépítés, hanem az Egyesült Államok stabilitásának és biztonságának erősítése lehet. Egyes elemzők szerint a nemzeti érdeket kendőzetlenül képviselő Trump-doktrína a szabályokon és egyezményeken alapuló liberális nemzetközi rend végét jelenti, és a nacionalizmus újabb virágzását hozhatja el. Megint mások úgy látják, hogy Amerika azért akarja megszilárdítani hegemóniáját az amerikai kontinensen és Grönlandon, mert Thuküdidész realista elvét követve így akar szilárd érdekszférát létrehozni, lemond viszont a globális rendőr szerepéről.  

Mások szerint nem érdemes túlgondolni a dolgot, Trump ugyanis a Machiavellitől származó, úgynevezett őrült-elmélet stratégiáját követi: eszerint az uralkodó tetesse magát ki- és beszámíthatatlannak, hogy így félelmet keltsen és tetszése szerint bármikor megváltoztathassa követeléseit.  

A szemle elején idézett Ignatieff is úgy gondolja, hogy Trump kijelentései bolond beszédnek tűnnek, mégis van bennük rendszer. A Kanada, Panama és Grönland fölötti uralom megszerzésére irányuló vágya nem pusztán a hatalmi hóbort megnyilvánulása. Az Egyesült Államoknak a stratégiai szuverenitás szempontjából fontosak a kanadai energiahordozók és ásványkincsek. Grönlandnak szintén az ásványok, mindenekelőtt a ritkaföldfémek miatt van stratégiai értéke Trump számára, továbbá az Északi-Sark közelsége okán és hadászati jelentősége miatt. Panama a kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú, Mexikó és Dél-Amerika pedig az olcsó munkaerő okán. 

Trump külpolitikai víziójában Amerika kizárólagos hatalmat gyakorol saját érdekszférája fölött, és így biztosítja stratégiai szuverenitását, egyúttal viszont lemond a globális hegemóniáról, ami lehetőséget teremt a rivális nagyhatalmaknak saját befolyási övezetek létrehozására – írja Ignatieff. Ha Trump sikerrel jár tervei megvalósításában, akkor jelentősen csökken a függése a Kína és Oroszország hatókörében fekvő területektől. Ignatieff valójában nem csupán azt gyanítja, hogy Trump lemondana a világcsendőr szerepéről, hanem azt is, hogy az új kormányzat zokszó nélkül elárulná tengerentúli szövetségeseit. Úgy fogalmaz, hogy az új doktrína már csak azért is jelentős előnnyel jár Washington számára, mert így már nem kell majd mindenáron védelmeznie Tajvant Kína, Európát pedig Oroszország ellenében. Ignatieff nem tér ki rá, hogy vajon Tajvan és Európa képes lesz-e megvédeni magát, ha Trumphoz hasonlóan a másik két nagyhatalom is érdekszférájuk részének nyilvánítja őket, és igényt tart rájuk.