„A liberálisoknak hatékonyan kell kormányozniuk, ha meg akarják akadályozni, hogy az amerikaiak a vezérelvű politika mögé álljanak. Építő liberalizmusra van szükség” – olvassuk a New York Times-ban Ezra Klein összefoglalóját a szintén liberális Derek Thompsonnal közösen írt, márciusban megjelent és máris bestseller Bőség című könyvéről.
Az elmúlt években sorra látnak napvilágot a liberális baloldal hanyatlásának okait és a feltámadás receptjét boncolgató könyvek és tanulmányok. Az elemzők többsége a baloldal hagyományos bázisának, a kétkezi munkásoknak az elárulásában, a diplomások körében népszerű úgynevezett progresszív értékek felkarolásában vagy a nemzeti identitás feladásban keresi az okokat.
Klein és Thompson szerint máshol van a bajok forrása, legalábbis az Egyesült Államokban. Trump győzelmét és a republikánusok törvényhozási előretörését nem a populista ideológiával magyarázzák, hanem a gazdasági problémáknak tudják be: a magas inflációnak és a lassuló növekedésnek. A gazdasági bajok forrását pedig Klein és Thompson abban jelöli meg, hogy a baloldal minden bajra az állami újraelosztást és szabályozást tekinti gyógyírnak, ahelyett, hogy az állami szerepvállalás csökkentésével és a bénító túlszabályozás visszavágásával élénkítené a termelést és a piacot.
A növekvő adminisztratív terhek, a túlszabályozás, az átláthatatlan előírások és a megszegésükből fakadó magas bírságok, illetve költséges perek visszavetik a vállalkozási kedvet. Sőt, egyenesen elüldözik az embereket. Klein és Thompson könyvében hosszan elemzi, hogy a demokrata párti városok lakossága fogy, miközben a lazább szabályokkal működő, republikánus vezetésűek népessége nő. A jobboldali vezetésű településeken a kevesebb szabályozás miatt megfizethetőbbek az otthonok (ezért kevesebb a hajléktalan is), vállalkozásbarát a szabályozás és alacsonyabbak az adók. „A liberális baloldal szellemi válságban van. Nem lehet a munkásosztály nevében fellépni, miközben a baloldali vezetés alatt álló városokban a kétkezi munkások nem tudják megfizetni a lakhatást” – írja Klein.
A liberális baloldal visszaesésének másik oka a gyenge kormányzati teljesítmény, éspedig mind helyi, mind és országos szinten. A szerzők hosszan sorolják baloldali vezetésű városok projektjeit, amelyek évtizedek óta húzódnak, és ha megépülnek is, az eredeti költségvetés sokszorosába kerülnek. A kaliforniai gyorsvasút terve közel 45 éve született meg, de még mindig csak töredéke épült meg az eredetileg 1250 kilométeresnek álmodott pályahálózatnak – viszont az viszont sokkal többe került, mint tervezték. Kínában ez idő alatt közel negyvenezer kilométernyi gyorsvasutat adtak át.
A széles körben elérhető jólét, és vele a kétkezi munkások visszahódításának érdekében a liberálisoknak le kellene mondaniuk a túlzott állami szerepvállalásról – javallják a szerzők. Ehhez persze az ideológiából is engedni kell, például abba kell hagyni a drága zöld technológiák erőltetését és a nemnövekedés elméletének támogatását.
De mennyiben különbözik Klein és Thompson javaslata attól, amit Trump és Musk tervez az államapparátus visszanyesése címén? A szerzők szerint mindenben. Klein és Thompson ugyanis úgy látja, hogy a Trump-kormány nem ésszerűvé akarja tenni az állam működését, hanem teljesen fel akarja számolni a szabályozást és az ellenőrzést, hogy így a jobboldali oligarchák még nagyobb haszonra tehessenek szert. Vagyis a jobboldal a magánérdek miatt nyesné vissza az államot, miközben Klein és Thompson szerint az általuk javasolt megoldás a közérdekre hivatkozva hatékonyabbá tenné.
A szerzők érvelését széles körben üdvözölték a liberális baloldalon. A recenzensek egyúttal megjegyzik azonban, hogy Klein és Thompson felvetése finoman szólva is utópisztikus és kidolgozatlan, így legfeljebb egy politikai program elnagyolt ideológiai alapvetésének vagy politikai kampányszlogennek alkalmas.